G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 4. GÖDÖLLŐ AZ IRODALOMBAN
A regény nemcsak Domonkos Terézia változatos életét mutatja be, hanem az író életútján is végigkalauzol a reformkortól a kiegyezés utáni időkig. Szembeállítja Jókai hasznos tevékenységgel teli pályáját az asszony elfecsérelt életével. Eötvös Károly írta A Jókaynemzetség című könyvében, hogy Jókai mintája a komáromi Domonkos Sándor egyik lánya volt, akit Trézsinek becéztek: „Szó'ke szépség, de igazi szépség, tojásdad alakú arc, gyönyörű fürtök, harmatos arcszín, szép termet. De mindez nem feltűnő, nem is ritka dolog. Hanem szemeiben volt valami különös. A kék színben valami csodálatos mélység. A ki rá nézett, nem tudott másra nézni. Elmerült mélységeiben." 28 9 A leírás pontosan ráillik Domonkos Terézia megmaradt fényképére. Ugyancsak Eötvös Károly írta, hogy több kaland után Domonkos Terézia „meghódított Pest vármegyében egy protestáns tanítót, akinek a neve volt Sztregovay János." 29 0 A regény kritikai kiadásának szerkesztői 29 1 nem tudták beazonosítani Sztregovay Jánost, akinek a nevét hol i-vel, hol y-nal írják. Először a Gödöllő című könyvben 29 2 szerepel, hogy az anyakönyvi adatok alapján a gödöllői tanítóról van szó. A Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díjjal tüntette ki a regényt 1890 októberében. Móricz Zsigmond (1879-1942) Móricz Zsigmondnak is volt kapcsolata Gödöllővel. Ismerte a gödöllői művésztelep tagjait, járt is náluk a művésztelepen, Nagy Sándorék arra emlékeznek, hogy a hátsó bejáraton jött, bejelentés nélkül, váratlanul érkezett. Több cikket írt a településről Az Est című napilapba. 1913 januárjában Gödöllei séta címmel jelent meg riportja, melyben kitűnő megfigyelőként, lényeglátóan máig érvényes megállapításokat tesz a településsel kapcsolatban. A királyi család és a kastély számos előnyt jelentett a településnek, de ugyanakkor meg is zavarta az életét. A királyi család jelenlétének köszönhetően már viszonylag korán elkezdődött a modernizáció Gödöllőn, jó közlekedési lehetőségek (vasút, HÉV, jó főutak), villanyvilágítás stb., ami alapvetően nem befolyásolta a kis Móricz Zsigmond (1879-1942) 289 Eötvös Károly, i. m. 248. 290 Eötvös Károly, i. m. 251. 291 Jókai Mór: A tengerszemű hölgy. Bp. 1972. S. a. r. Szekeres László. Jókai Mór Összes művei. Kritikai kiadás. Szerk. Lengyel Dénes és Nagy Miklós.; Késmárky István: Ki volt az .Arany ember" és a „Tengerszeműhölgy"?Kézirat. Bp. 2008. 292 Dékán Antal (szerk.): Gödöllő. Bp. 1975.193-194. 187
