G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 4. GÖDÖLLŐ AZ IRODALOMBAN
rint Jókai annyira iszonyodott a kapitalista fejló'déstó'l, hogy minden hó'sét elmenekítette valahová, rendszerint egy létező vagy kitalált szigetre. 28 5 Az arany emberben a menekítés dramaturgiáját a pénzvilág spekulációitól való megcsömörlésre és a lopott pénz miatti lelkiismeretfurdalásra építette fel. Ehhez feltétlenül Sina György sejtelmes és mesés meggazdagodásának a története adta az ötletet. A regény végkifejlete, Tímár Mihály tetszhalála és elrejtőzése a Senki szigetén ugyancsak hasonlít a Sina család történetére. A konfliktusok elkerülésére, a problémák megoldására a Sinák is a menekülést választották: sikertelen asszimilálódási kísérleteik után visszahúzódtak és kivonultak Magyarországról. A gödöllői kastélyt eladták egy belga banknak és Görögországban folytatták mecénási tevékenységüket. 28 6 Jókai egy gödöllői asszonyról mintázta A tengerszemű hölgy című regényének a főszereplőjét. Sztregovai János gödöllői református tanító felesége Domonkos Terézia volt, akit Jókai Mór még Komáromból ismert. Az író jó barátja volt a családnak, ahol négy lányt neveltek, és ő majdnem feleségül vette a legkisebb lányt, Teréziát, aki az első szerelme volt. Teréziára szomorú sors várt, első házassága nem sikerült, a válás után kicsapongó életet élt, második férje a gödöllői protestáns tanító, Sztregovai János volt, akit meggyilkolt. Tettéért halálra ítélték, majd életfogytiglanra változtatták a büntetést. A regény meséje szerint vallási nézeteltérés, illetve szerelmi féltékenység vezetett a szomorú tragédiához. Bár a feleség is református volt, Gödöllőn azonban a katolikus vallásért, illetve inkább egy máriabesnyői kapucinus páterért kezdett el rajongani, kiváltva ezzel a férj állandó gúnyolódását. 1864. október 9-én aztán - kilencévi házasság után - lelőtte Sztregovai Jánost annak vadászpuskájával. A református anyakönyv szemérmesen elhallgatja, hogy a feleség lőtte le Sztregovai Jánost, csak annyit ír, hogy „puska által szerencsétlenségből" hunyt el. 28 7 Domonkos Terézia Márianosztrán fejezte be szomorú életét. Róla szól Jókainak az 1890-ben megjelent A tengerszemű hölgy című regénye. Domonkos Terézia édesanyja, Domonkos Sándomé Both Ágnes (1792-1862) is követte lányát Gödöllőre, és itt is halt meg a tragédia előtt két évvel. 28 8 285 Szörényi László: Mítosz és utópia Jókainál. In: ..Multaddal valamit kezdeni." Tanulmányok. Bp. 1989. 141. JAK füzetek 45. 286 Kerényi B. Eszter: Az arany ember. Л gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia, Sina Simon. Kiállítási katalógus. Gödöllő, 2003. 34. 287 Györe Zoltán, i. m. Ref. 1803. 288 Uo. Ref. 1931. Domonkos Terézia, Л tengerszemű hölgy című Jókai-regény főszereplője 1ÖÓ
