G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 4. GÖDÖLLŐ AZ IRODALOMBAN
dal. 28 1 Érdeklődéssel hallgatta az óriási Sina-vagyon eredetéről a bécsi üzleti körökben keringő történeteket. Ezek szerint a bécsi Sina-bankház alapítója, az idős Sina György társas szerződést kötött egy basával, aki Macedóniában felvásárolta a lakosságtól az öszszes gyapotot és földijének, Sina Györgynek adta azt el értékesítés céljából. A bankár közös nyereségre adta el a gyapotkészletet, és a basa részét is ő kezelte. A basa sejtette ugyanis, hogy a szultán előbb-utóbb neki is megküldi a selyemzsinórt, s elkobozza vagyonát, akkor a bankár majd a családjának kifizeti a ráeső részt. Több évi üzleti virágzás után Sztambulból megküldték a selyemzsinórt, de nemcsak a basának, hanem a fiának is, megfojtották az egész családot, és az összegyűlt tetemes összeg Sina birtokába került, hiszen ő volt társának törvényes örököse. A Sina-történet harmadik változata Jókainak az 1870—1871-es évekből - tehát Az arany ember írásának idejéből - származó noteszeiben található feljegyzés: „B. Sina gazdagságának eredete, jön török szökevény gazdag m... [magyar?] [miniszterrel?] gabonahajón, az üt közben meghal, ő marad örököse." 28 2 (Az m feloldására több variáció ismeretes: „miniszterrel" vagy „magyar"). Mindhárom történetnek az a lényege, hogy a nagy bécsi Sina-bankházat alapító idős Sina György nem egyenes úton, nem a legtisztább módon jutott hozzá a gazdagsághoz, a nagy vagyont megalapozó, induló tőkéhez. Valaki másnak a halála árán, jóllehet azt nem ő okozta, de véletlenül hullott az ölébe egy nagy vagyon, ő nem dolgozott meg érte, nem tett érte semmit, csak kinyújtotta érte a kezét. Ha kicsit más változatban, más kontextusban, de három variációban is előfordul ugyanaz a sejtelmes történet, feltételezhető, hogy volt némi valóságalapja a Sinákkal kapcsolatban. Lényegében e helyzet előidézte morális kérdés áll a regény középpontjában: lehet-e boldog az ember olyan vagyonnal, gazdagsággal, amelyre lopás útján tett szert, amelyet nem munkával, nem saját tehetségével szerzett meg? Timár Mihálynak egész sikere az Ali Csorbadzsitól elvett kincsen alapszik. Bár tehetséges, okos, bátor, előrelátó, leleményes ember Timár Mihály, Fábri Anna szerint „Ő az egyetlen igazi self-made man a Jókai-regények világában," 28 3 de jó tulajdonságait nem tudta volna kibontakoztatni, pályáját nem tudta volna befutni, sőt paradox módon elmenekülni sem tudott volna a Senki szigetére Ali Csorbadzsi pénze nélkül. Ahogyan Jókai is írja Az arany emberben, a vállalkozásoknál mindig az első százezer forint az, amit nehéz megszerezni, a többi már simán megy. Az első százezer után már van hitel, konkrét is és morális is. A török kincstárnok Sztambulból menekül a kincstár ellopott pénzével, s lányával együtt Magyarországra akar szökni. A lányát szerette volna megmenteni a szerájtól, a pénzt pedig a szultántól. Amikor megtudja, hogy üldözi a török hajónaszád, öngyilkosságot követ el, s Timár Mihályra bízza lányát és a vagyonát. Ez a történet na281 Pulszky Ferenc: Életem és korom. Bp. 1958.1. 246. 282 Jókai Mór: Följegyzések, i. т. II. 567. 283 Fábri Anna: Jókai-Magyarország. A modernizálódó 19. századi magyar társadalom képe Jókai Mór regényeiben. Bp. 1991.178. 1Ö3
