G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 2. A KAPUCINUSOK HATÁSA A MŰVELŐDÉSRE
2. A KAPUCINUSOK HATÁSA A MŰVELŐDÉSRE A kastélykápolna nem volt plébániatemplom, bár rendszeresen tartottak benne misét nemcsak az uraság, hanem a lakosság számára is, sokáig adminisztrátor, ideiglenes vezető látta el a papi teendőket. Valójában a kapucinus szerzetesek végezték a lelki gondozást a Grassalkovich-uradalomban. A csodatevő kegyhely fenntartásával több ezer emberre gyakoroltak hatást. A búcsújárások szervezésével és bonyolításával, a szent könyvek, ereklyék, szentképek terjesztésével kultúraközvetítő szerepet játszottak. A kolostorban élő barátok az aktív, szervező munka után elmélyült olvasással, önképzéssel töltötték idejük nagy részét. Oktatással is foglalkoztak és a História Domus lelkiismeretes, részletes vezetésével lényegében történelmet írtak, ez a dokumentum nélkülözhetetlen forrás a tudományos kutatás számára. Jól felszerelt könyvtár állt Máriabesnyőn a szerzetes atyák rendelkezésére. Ezt bizonyítja Fessler Ignác Aurél rövid besnyői tartózkodásának története és ehhez a könyvtárhoz kötődik egy régi nyelvemlék, a Máriabesnyői töredék is. A Máriabesnyői töredék A 15. század végéről származó magyar nyelvű ferences kódextöredéket Jablonkay Gábor S. J. találta meg a nagyszombati jezsuita rendház könyvtárában 1909-ben. A Major János S. J. által bővített Magnum Speculum Exemplorum 161 l-es kiadása volt az a könyv, amelynek pergamenkötésében fölfedezték a nyelvtöredéket. A zöldes pergamenkötés hátlapja megsérült, és a nyelvtöredékkel pótolták a sérült részt. A könyv címlapján különböző feljegyzések találhatók, ezekből lehetett következtetni a korábbi tulajdonosokra. A feljegyzésekből az derült ki, hogy a könyv 1765-ben a besnyői kapucinusok tulajdonában volt, a nyelvemlék ezért kapta a Máribesnyői töredék nevet. A kézirat sorsa a hitelesítő levél 6 3 feljegyzésein át követhető nyomon. Bús Jakab S. J. tartományfőnök nyilatkozott Budapesten 1909. szeptember 23-án arról, hogy a kézirat a Jézus Társaság magyar provinciájának a tulajdona. Majd a későbbi tartományfőnök, Speiser Ferenc S. J. a pécsi kollégium elöljáróságára bízta megőrzés végett, a feljegyzésből nem derül ki, hogy mikor. Végül a Jézus Társaság magyar rendtartománya felajánlotta a nyelvemléktöredéket a Magyar Tudományos Akadémiának 1921. október 19-én. 6 4 A Máriabesnyői töredéket Jablonkay Gábor S. J. publikálta a Magyar Nyelv 1910. 1. számában. 63 MTA Kézirattár Ad. 308/1952. 64 MTA Kézirattár К 37. 38
