G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 4. GÖDÖLLŐ AZ IRODALOMBAN
Eötvös Károly A Jókay-nemzetség című könyvében határozottan állítja, hogy Timár Mihály alakjához Jókai modellje Domonkos János volt, 27 9 a gazdag komáromi gabonakereskedő és hajótulajdonos, akinek milliókra becsülték a vagyonát. Komáromban rokonoktól és idegenektől összegyűjtött értesülések alapján Eötvös azt mondja, hogy 36 dunai nagy gabonaszállító tölgyfahajója, hetven kisebb hajója, legalább tíz kikötője volt a gazdag embernek. A nagy hajók között volt az a bizonyos Szent Borbála is, amely a regényben szerepel. Főként gabonával kereskedett Domonkos, ő volt a legnagyobb úr a Dunán és a Tiszán, mindenütt voltak raktárai, ügynökei, irodái, házai, lovai. Görögkeleti vallású volt, rácnak, görögnek tartották, de igazából nem tudták, milyen nemzetiségű eredetileg, magyarrá igyekezett lenni, nyelvet meg sokfélét beszélt, németet, rácot, görögöt, törököt, ami szükséges volt a foglalkozásához, az aldunai üzleti összeköttetéseihez. Domonkos János agglegényként élte le az életét, vagyonát öccse, Domonkos Sándor örökölte. Érdekes módon ennek a Domonkos Sándornak a Teréz nevű lányát éppen Gödöllőn érte utol a végzet, s Jókai róla mintázta az A tengerszemű hölgy című regényének a főhősét. Jókai nem ismerte személyesen Domonkos Jánost, amikor a gazdag ember meghalt 1833-ban, a kis Jókai még csak 8 éves volt. Csupán a legendája jutott el hozzá. A közhit szerint a dúsgazdag ember nem is halt meg, csak elbujdosott, s egyszer még haza fog térni. Az arany emberben Timár Mihály megrendezett halálának és temetésének lehet ez az alapja. Noha a Jókairól szóló szakirodalom nagy része Eötvös Károly szóbeszéden alapuló és nem bizonyított állítását fogadja el, ugyanakkor elterjedt az a feltételezés is, hogy idős Sina György lehetett a modell Timár Mihályhoz. Sina története három variációban szerepel. Herein Károlynak a Magyar Városok Monográfiája-sorozatban Kispestről írott könyvéből megtudjuk, hogy Kispestnek Gödöllőéhez hasonló sors jutott, herceg Grassalkovich Antal halála után a Héderváry-Viczay család örökölte, akik továbbadták a birtokot báró Sina György gazdag levantei kereskedőnek. „Sina báró ismeretlen nagyság volt - írja Herein Károly -, sokat beszéltek arról, hogy a Bosporus tájékáról jött rengeteg vagyonnal, és hogy a török kormány 1847-ben a bécsi kormánytól kiadatását is kérte. A török kormány ezen kérését nem teljesítették, s ennek volt azután köszönhető, hogy 1849 végén a török kormány viszonzásul nem szolgáltatta ki Kossuth Lajost és a többi menekülőt az osztrák kormánynak. Jókai 'Aranyembere' körülbelül ezzel a történettel foglalkozik." 28 0 Herein Károly állítását más forrás nem erősíti meg. Idős Sina György 1847-ben, amikor állítólag a kiadatását kérte a török kormány, már rég halott volt. Képtelenségnek tűnik az a merész politikatörténeti állítás is, hogy egy Sina csereszabatos lett volna Kossuth Lajossal, de a korabeli szóbeszéd mindenképpen kortörténeti kuriózum. Pulszky Ferenc, akinek családja ugyancsak kereskedéssel szerezte vagyonának jó részét, házassága révén megismerhette az osztrák főváros nagypolgári köreit, személyes közelségbe került a nagy pénzfejedelmekkel, többek között a Rotschild- és Sina család279 Eötvös Károly: A Jókay-nemzetség, i. m. 237-242. 280 Herein Károly: Kispest megyei város, i. m. 13-14. 1Ö2
