Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Török Petra: „...kivágás a mágikus végtelen szőnyegéből"- Lesznai Anna textilmunkái, hímzései és elfeledett manufaktúrája
82 Török Petra középmedalionjában a perzsa sah udvarában játszódó jelenet, a szőnyeg mezejében pedig számos állatfigura, paradicsomi hangulatú kertben) köszönnek vissza Lesznainak a Tigris vagy Vadászat néven ismert képén is. (IV. Színes tábla) Mi több, vonzódását a szőnyeg műfajához Lesznai szövegszerűen is kifejtette naplójának lapjain: „A perzsa szőnyegnek is van összhatása, nagyvonalúsága, de közelről nézve ezer szórakoztató részlet bontakozik ki, mely a maga perspektívájából mindig újra monumentálisan hat (mint a természet mikroszkóp alatt); monumentalitás nem egyéb, mint egységbe tömörített gazdagság." 4 4 A minőségi környezetalakítás igénye Lesznai mindennapjainak része volt, ahogy ezt Jászi naplói is tükrözik: „Máli (...) nagy csomó szép dolgokat hozott a szobám díszítésére," 4 5 — „Máli du. rendezte szobámat. Sok kedves kézimunkával, képpel és vázlattal díszítette". 9 6 Hasonló igényességről és a népművészeti ornamentika szeretetéről számolnak be a visszaemlékezők Lesznai Csaba utcai („egy népmesei színekben és fényekben ragyogó manzárd műterem, a meredek tető alatt" 9 1) és new yorki lakása kapcsán is („.. .meglátogattam New Yorkban, a Manhattan egyik felhőkarcolójának sokadik, de nem túl magas emeletén. Beléptem a lakásba és egy körtvélyesi faluban találtam magam." 4 8; „A 246 Lexington Ave egyik szomorú, ízléstelen házában laknak. Belül a lakás persze jobb: magyar hímzések, kis könyvtár, biedermeier bútorok." 9 9). A mindennapok gesztusait is átszőtte a textillel, a hímzéssel és a fonalakkal való foglalatoskodás, mikor éppen a pihenés ideje jöhetett volna el. Ezeket a szokásokat maga Lesznai és a visszaentlékezők több helyütt is felidézik.' 0 Közösségi életforma Lesznai Anna tevékenysége, életművének bármely aspektusa a valahová tartozás, a valódi és spirituális otthon- és közösségteremtés, a „saját szoba" 5 1, egy intim, meghitt szféra létrehozásának jegyében fogant. Fontosnak tartotta, hogy az őt körülvevő világról és társaságáról tanúskodjék, és e szerepnek megfelelően szinte kényszeresen rögzítette korának és környezetének szellemi-lelki, társadalmi és szociológiai történéseit. Lakhatóvá, élhetővé kívánta tenni e világot, igyekezett berendezkedni itt a legkülönbözőbb formákban: a lírája központi motívumává vált édenkertben, nagyon is valóságosan, az otthon kellékeinek létrehozásával: azaz iparművészeti tervezőtevékenységével és képzőművészetével, szellemi és spirituális értelemben pedig a körtvélyesi „Jardin Paradis"-ban, a Bálvány, a Csaba majd a Falk Miksa utcai szalonban, a Vasárnapi Kör összejövetelein Budapesten, közösségi feladataival a Tanácsköztársaság ideje alatt, majd élete végén pedagógusként az Egyesült Államokban. Lesznai — társadalmilag rendkívül empatikus és szociábilis személyisége dacára - külsőségeiben, életvitelében a nagypolgári életmódot nem váltotta fel arra a megvalósított közösségi életformára, ami Gödöllőn létezett. Az ő esetében nem következik be a kivonulás,"beöltözés", ahogy ez Gödöllőn megtörtént. Gyakran beszéltek barátaival - különösen a Vasárnapi Kör összejövetelein 5 2, amelyeken Lesznai Anna is részt vett — egy új vallás, egy „szekta" létrehozásának szükségességéről, amelyben az alkotó örök metafizikai, mágikus értékeket közvetít az erre igényt tartó közösségnek. Ezek 44 Lesznai Anna naplójegyzete, Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattár V.3670/43/10. 45 Litván György (szerk.): Jászi Oszkár naplója. Im. 232. Bejegyzés kelte: 1921. november 19. 46 Litván György (szerk.): Jászi Oszkár naplója. Im. 233. Bejegyzés kelte: 1921. november 20. Im. 233. 47 Vészi Endre: A káprázatok évei. Múlhatatlan arcok c. visszaemlékezés. - http:llmek.oszk.hu/03300/03312/html/h7mpsl.htm 48 Boldizsár Iván: Máli és képeskönyve. Elet és Irodalom, 1979. február 10. 14. 49 Lapok a „Mindenes könyv"-ből. Tolnay Károly levelezéséből és naplóteljegyzéseiből (II.) Közzéteszi: Lenkei Júlia. Holmi, 2003/február, 203. 50 „A kúria rítusai közé tarozott, hogy a vendégek vacsora után a kisszalonban folytatták a beszélgetést. Máli eközben mindig hímzett. Az anyagra elő voltak rajzolva a minták, ám a fonalakat Máli a karosszéke mellett álló nagy fonalas kosárból válogatta ki, és úgy használta, hogy a mintához, illetve a már elkészült részekhez illesztgetve próbálta ki a színeket. Eközben gyakran elbóbiskolt cigarettával a szájában. Tudomásom szerint ezidöben már nem eladásra készítette a kézimunkákat." (Csécsy Magda 1934-től 4 éven át Körtvélyesen vakációzott) (Interjú Csécsy Magdával - 2002. október 21.); „Egyáltalán, ha jól vagyok, fóleg if abb, erösebb koromban, nem tudtam felolvasásra figyelni, ha nem rajzoltam, hímeztem. Kéziszerü (nem csak az) babrálás nélkül túl aktív voltam a recipiáló figyelésre. Mindjárt elkezdtem önállóan tovább gondolni. A jó Isten segedelmével!" - Lesznai Anna naplójegyzete, Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattár V.3670/43/6.; „Gergnek [Gergely Tibor/ elmondom, hogy Orbán Dezsővel folyton összeállítgattunk, gusztálgattunk pamutgombolyagból színeket, s hogy ez hasznos szemgyakorlat volt. Igen, mondja ö, ki is kéne így színes gombolyagokkal próbálni a csendéleteket. En: „Ezt persze nem lehet, mert a szín és forma szorosan összefüggnek és átértelmezik egymást, egy cseresznyényi tiszta cinóber kvalitatíve is, nem csak kvantitatíve mást jelent egy képen, mint egy almányi. Egy cinóber háromszög vagy cinóber korong vagy egy cinóber csipkézet, vonal más-más színértéket adnak."- Lesznai Anna naplójegyzete, Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattár V.3670/43/10. 51 Virgina Woolf sokat idézett megállapítása a 'saját szobáról', azaz bármiféle művészi tevékenység anyagi és életformabeli hátteréről: nőknek rendelkezniük kell pénzzel és saját szobával, hogy regényírásra adják magukat."- Virgina Woolf: Saját szoba. Budapest, 1986, Európa Kiadó, 6. 52 1915 őszén egy olyan, kezdetben baráti összejövetelnek induló, ám vasárnaponként rendszeresen ismétlődő, és egyre mélyülő gondolatvilágú beszélgetéssorozat helyszíne lett Balázs Béla budai Naphegy utcai lakása, amelyről ő és Lesznai is többször megemlékeznek naplófeljegyzéseikben. A kortársak visszaemlékezéseikben ezekről az estékről mint meghatározó jelentőségű, tudatformáló „szabadegyetem"-ről beszéltek. A Kör megalakulásának előzménye Balázs Szabadkáról Budapestre költözése volt, mikor felmentést kapott a katonai szolgálat alól, és a Naphegy utca 19-ben, egy villában bérelt lakást. Ezzel egyidőben Lukács is Budapestre érkezett Heidelbergből, és mivel alkalmasnak találták katonai segédszolgálatra, Magyarországon tartózkodott. E periódusban 1915 decemberétől 1916 júliusáig szabadidejének nagy részét Balázséknál töltötte. Erre az időre esett a vasárnapi beszélgetések indulása is, ahol rendszeresen megjelentek Lesznai Anna, Mannheim Károly, Fogarasi Béla, Ritoók Emma, Fülep l.ajos, Häuser Arnold, Lorsy Ernő, Tolnay Károly, Gyömrői Edit és Antal Frigyes. Az 1919 után bekövetkező időszakkal Lesznai Anna és baráti köre életében, körülményeiben, munkalehetőségeiben alapvető változások következtek be. Balázs vízválasztóként emlékezik meg erről az időszakról naplójában. Nem csoda, hogy a budapesti előzmények után mindannyiukra megtermékenyítő erővel hatott a Vasárnapi Kör újraindulása Bécsben 1920 végén, 1921 elején.
