Keserü Katalin: Toroczkai Wigand Ede (Gödöllő, 2008)
Igy történt a finn festővel, Akseli Gallen-Kallelával is (7 kép) 2 4 Toroczkai megkísérelte előhívni e kultúra múltját: a Hajdonába, régös-régön... című könyvének (1910, 1917) (9. kép) verses szövege nemcsak székely nyelvű, de archaizáló is, természetesen nem a nagyon távoli múlt nyelvét rekonstruálva, melyet olvasói nem értenének. Csaba-szőnyege (10- 1 1. kép) 2 5 s a marosvásárhelyi Kultúrpalota híres ablakai (12. kép) is a hun-székely mitológia e feldolgozásához kötődnek (1912). Köztük olyan részletekkel, mint amelyek a mindennapi építési gyakorlatból kikövetkeztetett, de elképzelt múltbéli háztípusokat mutatják be. (Ilyen A nagyúr kapuja például, mely feltehetően összefügg a 20. század legjelentősebb erdélyi politikusának, az író, díszleteket is tervező, az Operaház igazgatójaként ismert arisztokrata, Bánffy Miklós 1912-ben bemutatott, A nagyúr című Attila-drámájával.) Építészi működése is modern, társadalmi céljaira enged következtetni. A már Budapesten s a nemzetközi Arts and Crafts mozgalom hagyománytisztelő modernsége jegyében indult építészi pályáján Marosvásárhely és környéke három irányban is módosított: tervezett lényegre törő, modern házakat, „székely nyelvűeket" s középkorias, historizáló elemekkel kitűnőeket is. „Székely nyelven" a falvaknak beszélt, ahol a magyar kormány székely akciója és iskolaépítő programja keretében népiskolákat és népházakat, 2 6 gazdasági épületeket tervezett. Könyveiben sokukat megtaláljuk, noha mára - eredeti állapotukban - ezek alig láthatók (Diód, iskola) (12. kép), s helyenként az is bizonytalan, megépült-e valaha a terv. De a vidéket, különösen a reménytelenül távoliakat, az utak végére eső, elrománosodott falvakat járva újakat is felfedezhetünk. A komlódi iskolában még a berendezés: a kétszemélyes padok és a tanári asztal is megvannak, jóllehet a mesebeli háznak tűnő épületet már rég nem használják. Dolgozott a katolikus egyház és támogatóinak megbízósára is, legalábbis erre engednek következtetni az iskola és templom kombinálásából született gálfalvi és backamadarasi iskolatemplom-tervei. A levéltári adatokból 24 Hír a kolozsvári Ellenzék 190Z márc.18., XXVIII. évf. 64. számában Finn művészek Kolozsvárt címmel: Gallen Kallela a magyarul jól beszélő Liipola Yrjö szobrász kíséretében, valamint Edvi Illés Aladár, Kriesch Aladár és Toroczkai Wigand Ede társaságában Kolozsvárról a Kalotaszegre látogatott. 25 Ennek motívumaival egyező gyertyatartót is tervezett Toroczkai, ma kanadai magántulajdonban van. A szőnyeget - visszaemlékezések szerint - két példányban a gödöllői szövőműhelyben szőtték le. 26 A közismert népház elnevezés helyett a szövetkezeti házat javasolja A magyar királyi löldmivelésügyi ministerium II. számú kiadványa (Budapest, 1912. 167-168.1.), mivel bennük gazdakör, a fogyasztási szövetkezet boltja és raktára, a tejszövetkezet üzlete és jégverme, valamint iroda is helyet kapott.
