G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: AZ OKTATÁS KEZDETEI
410 Erdélyi Ferenc volt ekkor a lelkész és ifj. Sztregovai János a tanító. Az anyakönyvben feltüntették a gyerekek nevét, nemek szerinti bontásban, a szülők nevét és volt egy „jegyzet" rubrika is. 1856 és 1867 között 29 és 41 fő között mozgott a tanulók létszáma. Ez nagyon kevésnek tűnik, különösen ha összevetjük az 1819-es adattal, amikor 103-an jártak iskolába, holott akkor kisebb volt Gödöllő lakossága és ezen belül kevesebb a reformátusok száma: 1825-ben 1762 fő az összlakosság, ebből 960 református, 103 tanuló 1855-ben 2635 fő az összlakosság, ebből 1431 református, 40 tanuló. 31 Ráadásul 1857 után a leégett iskola helyére épített új iskola kétosztályos lett, feltételezhetően bővítésre volt igény. Kezdetben még nem vezették rendesen az iskolai anyakönyvet, az egyházmegyei iskolai felügyelő, Törő Lajos az anyakönyv hátsó lapjaira írt bejegyzéseiben többször figyelmezteti a rektort a tanköteles növendékek teljes létszámának jegyzőkönyvezésére. RÓMAI KATOLIKUS ELEMI ISKOLA A katolikus iskolát a katolikus vallású földesúr tartotta el. Az egyházi rendelkezések előírták, hogy a plébánia mellett mindenütt iskolát kell fenntartani. A plébános feladatait összefoglaló kézikönyv, a Manualeparochorum, amely természetesen a gödöllői parókia könyvtárából sem hiányzott, 3 2 külön szólt az iskoláról, a rendtartásról és az oktatásról. Az egyházlátogatások alkalmával ellenőrizték a rendelkezések megtartását. Az 1746-os canonica visitatio tesz először említést katolikus iskolai oktatásról Gödöllőn. Feljegyzi, hogy Gödöllő alapvetően helvét község, Várady István a prédikátora. A katolikusok Isaszeghez tartoznak, papjuk nincs. A filiális eklézsia Nepomuki Szent János patrónussága alatt működik, egy ferences barát celebrálja a misét. Gróf Grassalkovich Antal a filia támogatója. A kastély segédlelkészének vagy káplánjának (capellanus) szobájában iskola működik, ahol szláv, magyar és német nyelvre oktatják a gyerekeket. 33 Azt nem tudjuk, hol lehetett ekkor a káplán szobája és hol miséztek a katolikusok, hiszen csak 1750-ben készült el a kastélykápolna. 1754-től Pater Mór (Menyhárt Mór) ferences szerzetes volt a várkápolna káplánja és a gyerekek tanítója. Neki nagy szerepe volt az iskola létrehozásában, 3 4 melyet Grassalkovich Antal alapított később. Az egyosztályos elemi iskolát a kastély felső parkjában, a narancsház keleti oldalához építették az 1760as években. Mindvégig az uradalom által fönntartott parókiális iskolaként működött. Később az 1806-os Ratio Educationis előírásainak megfelelően működött az elemi iskola (schola triviális), a gyerekek 6 éves koruktól 12 éves korukig látogatták. 1816-ban 31 VPL Sematizmus 1825. 40. p., 1855. 29-30. pp. 32 R. P. Franciscus Herry: Manuale Parochi. Tyrnavia (Nagyszombat), 1736. Elenchus Librorum Bibliotheca Parochialis Gedellő. (A gödöllői parókia könyvtára könyveinek lajstroma.) Összeállítva 1818-ban Michael Vaiszkopf adminisztrátorsága idején. Majd 1878-ban is lemásolták ezt a listát. VPL Acta Parochiarum Gödöllő 1878. 33 Canonica visitatio 1746. VPL Lib. V. 793-801. pp. 34 Gödöllői História Domus. 1777. 1.1. p.
