G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A GRASSALKOVICHOK BIRTOKLÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG - Lábadi Károly - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MINDENNAPI ÉLETE
272 J7 Rózsa Sándor legényei. Ez még 48 előtt történt. Azt dúdolgatta, hogy Fürdik a holdvilág az ég tengerében, oszt odavitték Rózsa Sándor eleibe, de annak nagyon megtetszett, és igen jó barátságba kerültek. Lóra is ültették, meg magukkal vitték a lebuj-kocsmába. Rózsa Sándor meg akarta látogatni, de Petőfi intette, hogy akkor elfoghatják. De egyszer mégis eljött, este 11-kor kopogott az ablakán, Petőfi már várta. Öregapám ott feküdt a gangon az én apámmal, a kocsi meg ott állt az udvaron, ahogy behordták este a takarmányt. Azt kérdi öregapámtól Rózsa, van-e kasza a kocsiban. Öregapám mondja, hogy nincs. Rózsa meg azt mondta, akkor odakötöm a lovamat. Borozgattak együtt, mikor elfogyott, fölkeltették János bácsit, hogy hozzon bort. Aztán Rózsa Sándor fölpattant a lóra, és elment." 5 2 A történetben mindössze annyi az igazság, hogy Petőfi tényleg megfordult Gödöllőn. Egyébként az sem véletlen, hogy a költő a Fürdik a holdvilág az ég tengerében... költeményét dúdolgatta az elbeszélő szerint, hiszen ezt a Petőfi-verset a nép felkapta, s magáénak érezte. A folklorizálódott „néprománc" ismeretére az Alföldről és Erdélyből találunk legtöbb adatot. 5 3 A 19. századi betyárvilág népi hősökké vált alakjai közül Gödöllőn Pap Miska, Rab Jancsi, Patkó Bandi neve forgott még közszájon. Az utóbbi - a hagyomány szerint - még Gödöllőn is fosztogatott: „Patkó Bandi egyik emberének igen megtetszett az uraság csikósának a lova, tehát egyik éjszaka el is lopta. A csikós hamar rájött, hogy lovát a kisbagi csárdánál kell keresnie, hisz ez a Patkó banda törzshelye. A ló ott is volt, csakhogy a csikósnak menekülnie kellett. A bandatagok éppen gyülekeztek. A csikós menekült, a banda tehát beült a csárdába iszogatni, tervezgetni, megbeszélték, hogy milyen pompás ló ez. Közben egy újonnan érkezett rabló nagy hírt hoz: Kémkedéssel kiderítette, hogy a kastélyban (csak a Grassalkovich-kastély lehet) nagy mennyiségű arany van. Patkó Bandi erre ördögi tervet dolgozott ki. Volt két szép lovuk. Harmadik volt az éjszaka lopott. Megparancsolta egyik társának, hogy ebből és ebből a majorból ezt és ezt a lovat lopja el. Másnap már volt négy gyönyörű lovuk. Patkó Bandi ekkor utasította egyik »munkatársát«, hogy vigyen el egy üzenetet a grófnak, miszerint az készítse elő estére minden aranyát. No, erre több se kellett a grófnak, fölfegyverzett mindenkit, aki csak mozgott, és védőgyűrűt állíttatott fel a kastély körül. Ugyanekkor Patkó Bandi sem tétlenkedett, összeállíttatott a négy lóból egy négyes fogatot, csillogó hintót kerített magának, díszes tábornoki ruhát, társainak szolgálói ruhát kerített, az egész banda föltelepedett a hintóra, és irány a kastély. Ott simán átjutottak az ellenőrzésen. Az uraság emberei nem fogtak gyanút. Patkó Bandi a kastélyba érve elfogatta a grófot, és az, hogy életét mentse, minden kincsét odaadta neki. így a betyárok számára szerencsésen végződött a kaland, lóvá tették az uraságot." 5 4 52 Centenáriumi gyűjtés Pe XVIII-18. A történetet 1947-ben a 77 éves Szombat Lajos mondta el Csapó Mártának. Szövegét közli DÉGH L. 1952. 157. p. is. 53 KATONA I. - LÁBADI K. 1980.137-139. pp. 54 Németh László gyűjtése. GVM A 2001.110.1.
