Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)
A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE
A szövőműhely növendékei ( üail^ kalKfo t, Vc-íseiAtfi hllW«, jHauocri Matl>U<r .fMk«* «"W i^thof*' ; íf«>f?«<r ^ Keu-t J I y p « A ffaÄsV íefMv, A szövőműhely növendékei Vaszary János: Vásár Magyar Iparművészet, 1907. 142. 49 Körösfői-Kriesch Aladár levele Koronghi Lippich Elekhez, Gödöllő 1907. január 19. OSZK Kézirattár 1927./37. 81. 50 Az Orsz. M.Kir. Iparm. Isk. Értesítője sz 1907-1908-iki huszonnyolcadik iskolai évről szerk: Fittler Kamill Igazgató. Bp. 1908. 9. Jelentés az 1907-1908-iki 28. iskk-i évről. A gödöllői munkatelep számára ebben az évben szeretnének megfelelő épületet emeltetni. De a szűk és meg nem felelő helyiségei dacára is a telep nagy ambícióval tett eleget a megrendeléseknek és kiváló gonddal készítette elő a Nemzeti Kaszinó nagy szőnyegmegrendelését. 51 Körösfői-Kriesch Aladár levele Koronghi Lippich Elekhez, Gödöllő, 1907. január 19. OSZK Kézirattár 1927./37. 81. 52 Magyar Iparművészet, 1907. 121. szép és békés a gödöllői szövőműhelyben, mert idáig csak a nénike jó szakmai tudásáról hallottunk. Lehetséges, hogy kétségbe kell vonnunk Kiss Valéria szakmai hozzáértését, vagy talán tényleg a KörösfőiKriesch Aladár által vásárolt alapanyagban volt a hiba? 1906-ban a szövőműhely vezetője Guilleaumme Margit volt, őt váltotta fel Frey Rózsa, aki 1919-ig vezette azt. 1907 januárjában felmerül a szövőműhely épületének kérdése, mivel a bérelt műhely kicsinek bizonyult. Az akkori ingatlant szerették volna megvenni és kerten belül még egy épületet emelni, vagy az Erdő utca végében megvenni egy telket. 4 9 Ezekből az időkből olvashatunk legtöbbet a szövőműhely telephelyének kérdéséről, ekkor, 1907-ben készülnek Thoroezkai Wigand Ede és Medgyaszay István építészeti tervei a szövőiskolához, amely végül is a sok kérő levél ellenére sem valósult meg, holott már a telek is biztosítottnak látszott. 5 0 1907 elején anyagi gondok merültek fel, és szóba került a szövőműhely önfenntartó lehetősége. Ezzel kapcsolatban Körösfői-Kriesch Aladár azt kéri, hogy „bennünket még a boltügyből 5-6 évre ki lehetne kapcsolni - s mi megkaphatnánk az előbb eléadott célra a 4000 koronát.", vagyis további állami támogatást kért. „Azt proponálom tehát: várjuk be Belmonte visszatértét (ez febr. 1-én lesz, meg), ő majd beszámol tapasztalatairól s egyúttal megteszi councret javaslatait a fonalfestést s a műhelyelrendezést illetőleg." 5 1 Az 1907-es Tavaszi kiállításon Margitay Ernő több Gödöllőn készült művészi szőnyeget is dicsérőleg megemlített. 5 2A kiállítás értékelésénél Margitay Ernő Thoroezkai Wigand Edét gödöllői lakosként említi és írja, hogy munkájában a gödöllői művésztelep volt a segítőtársa, tehát a művésztelep kifejezés és a gödöllői illetőség már egy kialakult, a gödöllői szövőiskolára építő művésztelepet jelent. AThoroczkai enteriőrjében látható ötszögű szőnyeget Undi Mariska tervezte és a textiltelep szőtte. Az Undi nővérek mellett Paulik Antónia neve is szerepel, mint aki technikai képességével kitűnik a kiállításon. Itt olvashatjuk a sokszor idézett dicsérő szavakat Körösfői-Kriesch Aladár gödöllői telepéről, ami ekkor már mint fogalom jelenik meg a magyarországi iparművészetben: „amit a magyar művészet emez úttörője végez, csodálatot érdemel, nem kritikát. Fogalommá emelt egy falut, amelynek a koronás király lakóhelyén kívül alig volt valami nevezetessége, most pedig kattogó szövőszéke20
