Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)
A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE
58 A iparművészeti oktatásra vonatkozó Ruskin-i és Morris-i elvek magyarországi érvényesüléséről bővebben olvashatunk: Mezei Ottó: Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola (1880-1944) oktatási rendszere és forrásai. Művészettörténeti Értesítő. 1975. 1. sz., valamint Mezei Ottó: Egy művészeti iskola hetedfél évtizede I. II. Valóság 2002. 5. 6 szám 59 Révész Emese: Művészeti nevelés a gödöllői művésztelep mestereinek elméletében és gyakorlatában. In: A gödöllői művésztelep 1901 -2001. szerk.: Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília. Gödöllő, 2003. 1611 79, Szabó Krisztina Anna: „Az egész élet sziget" Életmód és mentalitás a gödöllői művésztelepen. In: A gödöllői művésztelep 1901-2001. szerk.: Gellér Katalin - G. Merva Mária - Öriné Nagy Cecília. Gödöllő, 2003. 41-50. 60 Magyar Iparművészet, 1909. 3. 61 dr. Hovhannensian Eghia: Gödöllő a múltban és most. Gödöllő. 1933. 187. nagy becsben tartották a művészek mellett az ügyes kezű szövőlányokat is, valamint igen nagy hangsúlyt fektettek az oktatásban részvevő, rájuk bízott fiatalok nevelésére. 5 8 Az életvitel és az oktatásuk 5 9 szempontjából példának tekintették a Ruskin-i elméletet, ami az ipari képzés területén a gödöllői művésztelepen a szövőiskolai oktatásban teljesedett ki. Ehhez az elmélethez tartozik a népoktatás is, ami a gödöllői művészek szemléletéből adódóan nagyon fontos szerepet játszott a művésztelep életében. A tanműhelyben is egyfajta művészeti oktatási, nevelési feladatot láttak, mégpedig nagyobb tömegek, a nem művésznek készülő, csupán érdeklődésből vagy megélhetési gondoktól a műhelybe vezérelt emberek oktatását. Tehát a nép minden rétegének oktatását fontos feladatnak tartották, az oktatást, a nevelést mintegy küldetésszerűen minden tevékenységükben szem előtt tartva. Mindennapi életükben példáját mutatták annak a fontos életviteli alapelvnek, amelyet vezető mesterük, Körösfői-Kriesch Aladár művészi hitvallásukban fogalmazott meg. 6 0 Életvitelükben is megvalósuló élet elméletükkel sikerült egy olyan szellemi közösséget kialakítaniuk, amelyből a szűken értelmezett gödöllői művésztelep tagjain túl a hozzájuk bármikor bekopogtató, lelki segítségre szoruló művészek, a szövőiskola tagjai, vagy bárki, akinek erre szüksége volt, megmerítkezhetett. Nagy Sándor írja KörösfőiKriesch Aladárról egy a gödöllői művésztelepről írt rövid összefoglalóban: „Kriesch Aladárban meg volt a továbbadás tehetsége s így a fiatalság szívesen sereglett köréje, hogy tanuljon tőle. Házuk szinte válogatás nélkül nyitva volt mindenkinek s így rengeteg hazai és Idegen művész, költő és közéleti ember megfordult náluk. Általános nagy műveltsége vonzotta nemcsak a kollégákat, hanem írók és zenészek, különösen pedig ez utóbbiak találtak kí új Bechsteinjéhez" 61 így nagyon sokan részesülhettek olyan művészeti nevelésben, amely a művészképzésen és az iskolai rajzoktatáson túl is jelen volt a Gödöllőn alkotó művészek környezetében. Nem hanyagolható el kapcsolatuk Gödöllő lakosságával, hiszen a kezdetben csodabogaraknak tartott művészurak társaságába bekerülni valamiféle rangot jelentett a lakosok körében. Szívesen engedték lányaikat tanulni és dolgozni a szövőiskolába. Tudjuk, hogy több közös programmal kapcsolódnak a helybéliek a művésztelephez, hiszen a szigorú szövőiskolai oktatáson és munkán túl a szövőlányok részt ve24
