Kerényi B. Eszter: Az arany ember - A gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia, Sina Simon (Gödöllő, 2003)

A SINA BÁRÓK AZ IRODALOMBAN

,4 2 arany ember 48 A Magyarországra települt görögök közül többek regényes története megihlette a nagy mesemondót, Jókai Mórt is. A Nákó család története tükröződik vissza a Cigánybáró című könyvében. Amikor pedig egyik leghíresebb regényét, Az arany ember-x. írta, Tímár Mihály kalandos életének történetét részben idősebb Sina György, és utódainak alakjából merítette. Jókai noteszében található a következő feljegyzés „B. Sina gazdagságának eredete, jön török szökevény gazdag m... gabonahajón, az út közben meghal, ő marad örököse." 14

5 : Az érdekes epizód idősebb Sina György életéből való. Mint ismert, kiterjedt kereskedelmet folytatott a török birodalommal. Egy török basa gyapotot szállított Sinának, s félvén a szultáni selyemzsinórtól, megkérte a bankárt, hogy az ő hasznát is kezelje, s ha őt utoléri a végzet, akkor családjának adja át a vagyont, mert a török birodalomban mindent elkoboznának, s semmi nem maradna családjának. A selyemzsinór csakugyan megérkezett Sztambulból, de nemcsak a basának, hanem fiának is, így a vagyon Sinára szállt, mint üzlettársának törvényes örökösére.

1

4" Ez a történés alakult át később Jókai regényírói képzeletében Ali Csorbadzsi szökésének és halálának, Tímár Mihály meggazdagodásának regényes történetévé. Tóth 15éla A magyar anekdotakincs című művében

14

7 a Sina családról több anekdotát is említ: /. Ha Sina Simon báró igen sokat talált adni egy-egy tudományos vagy művészeti célra, atyja az öreg György mindig elmondta szálló igévé lett kedves ötletét: - A fiam teheti, mert gazdag apja van. Az öreg különben akkor szalajtotta kia a száján ezt a paradoxont először, mikor egy elégedetlen fiákeres azon panaszkodott neki, hogy: 145. Jókai M. I. p. 576. 146. Pulszky F. p. 246. 147. Tóth В. II. es III. kötet