Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Katona Edit: A kalotaszegi viselet „dekoratív szépségéről"

168 Katona Edit: A kalotaszegi viselet „dekoratív szépségéről"

1 Amikor 1904-ben, Körösfői-Kriesch Aladár a St. Lous-i világkiállítás magyar csoportjának díszkapu-homlokzatára hívogatóként megfestette a Templomba menő kalotaszegi népet; majd 1913-ban, amikor a marosvásárhelyi Kultúrpalota díszítésére, a székely mitikus és balladai néphagyományból merítve, Thoroczkai Wigand Ede rajza

2 nyomán elkészült a Csaba bölcsője címét üvegablak-triptichon, amelyen az édesanya kalotaszegies ruhában vigyázza gyermeke álmát, Nagy Sándor üvegablakán pedig Szép Salamon Sára muszujban, pántlikás kötényben lovagol végzete felé, akkor ezekkel az életképekkel és szimbólummá emelt ruhadarabokkal a gödöllői művészek nemcsak a magyar népművészetet reprezentálták a kalotaszegi népművészettel, hanem ezen túlmenően megfogalmazták ars poeticájukat is. Felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen a mintegy negyven falut magába foglaló, s közel húszezer lelket számláló történeti-néprajzi táj, Kalotaszeg népe és műveltsége vált művészetük egyik fő forrásává? „Van ebben az országban még több oly népi közösség, mely a mai napig őrzi fajunk művészeti ős sajátságait. De talán egyik népi közösség sem olyan tömör, érdekességekben olyan dús, testben-lélekben olyan szép, s a művészet dekoratív összehatásában oly fejlett, mint a kalotaszegi" foglalta össze a tárgyalt népcsoport műveltségének esztétikai értékeit Koronghi Lippich Elek 1903-ban.

3 A művelődés- és művészettörténet, valamint a néprajztudomány a kiválasztódás számtalan okát tárta már fel.

4 Jelen tanulmány ezért csak a sajátos szecessziós formanyelvből, valamint a polgári divat és a népviseletek alakulásából adódóan azon voná1 A címet Juhász Árpád: A matyóviselet dekoratív szépségéről (Magyar Iparművészet 1913. 190192.) címmel megjelent írása ihlette. Egy, a gödöllőiek szemével láttatott népviseleti elemzés miatt utalás Sáfrány Zsuzsa: „A matyóviselet dekoratív szépségéről" Juhász Árpád zajzai és festményei a Néprajzi Múzeumban címmel megjelent tanulmányára In: Gellér Katalin — G. Merva Mária - Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920. Gödöllő, 2003. 150-153. 2 Gellér Katalin kutatásai szerint Thoroczkai Wigand Ede rajzai nyomán Muhits Sándor készítette az üvegablakokhoz a kartonokat. 3 Koronghi Lippich Elek: Beszélgetés a művészetről és Kalotaszeg. Magyar Iparművészet 1903. 245-250., 249. Koronghi Lippich Elek a Vallás-, és Közoktatásügyi Minisztérium Művészeti Osztályának vezetőjeként a gödöllőiek elveivel osztozva támogatta a művésztelep alkotóit. 4 Bellák Gábor: A historizmus és a szecesszió népmüvészetfelfogása. In: Éri Gyöngyi (szerk.): Lélek és forma. Magyar művészet 1896-1914. Budapest, 1986. 21-26. Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19—20. század fordulójának népművészet-képében. Miskolc 2001. Jurecskó László: A Malonyay-vállalkozás kalotaszegi kötetének létrejötte. Ethnographia 1989. 243—277. Keserű Katalin: A nemzeti művészettől a népművészetig. In: Gellér Katalin - Keserű Katalin: A gödöllői művésztelep. Budapest, 1987. 136-216. Kósa László: Parasztipolgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920). Budapest, 1998.