Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Katona Edit: A kalotaszegi viselet „dekoratív szépségéről"

180 A kalotaszegi viselet „dekoratív szépségéről" 180 Ugyanez vonatkozik a vonalasságával, dússágával a szecesszió florális stílusába nagyon is beleillő írásos hímzésre, amelyet hol felismerhetően, hol pedig átfogalmazva alkalmaztak műveiken.

3

9 Körösfői-Kriesch Aladárnak és Undi Mariskának a népviselethez esztétikai nézetből közelítő írásai hatással voltak a néprajztudomány szemléletére is, hiszen Bátky Zsigmond — Györffy István - Viski Károly által 1928-ban közreadott Magyar népművészet című kötetében, illetve Palotay Gertrúd tollából 1944-ben megjelent Erdély magyar népművészete című könyvben Kalotaszeg kapcsán a szerzők erősen támaszkodtak tanulmányaikra. Nézeteiknek rendszerré való kidolgozásával Fáy Aladárt magyarság díszítő ösztönéről írott munkájában találkozhatunk.

4

0 Nemcsak a kalotaszegi népi kultúra volt befolyással a gödöllői művészek alkotásaira, hanem ők is visszahatottak műveikkel a kalotaszegiekre, akiket büszkeséggel töltött el a szereplésük, híressé válásuk, és ez a büszkeség biztosította hagyományos öltözködésük hosszabb ideig való fennmaradását. Miért vonzódtak a gödöllőiek a népviseletek közül éppen a kalotaszegihez? A néprajz, a népviselet-kutatás oldaláról behatóan vizsgálva a kérdést és tekintetbe véve a korabeli divat alakulását is, kiviláglott, hogy a gödöllői művészek azért választották gyakran témául vagy jelképül éppen a kalotaszegi női ünnepi öltözet alaptípusát, mert benne összefonódva vélték felfedezni a régmúlt hagyományait, a modern öltözködési, iparművészeti, és művészeti törekvésekkel, a nemzetközi szecesszió formanyelvét a nemzeti tartalommal sajátossá vált magyaros szecesszióéval. 39 Undi Mariska a kalotaszegi hímzések közül az írásosak vonalasságát emeli ki: „Vonal vonal mellett, páratlan gazdagsággal fedi be az alapterület síkját és erőteljes díszítményt alkot". Az írásos hímzés elsősorban az ünnepi lakástextíliákon jelent meg, Undi Mária: Magyar kincsesláda 2. Magyar vonaldíszítés, metéléses síkformák és zsinórozás. Budapest, (1943.) 2. 40 Fáy Aladár:/! magyarság díszítő ösztöne. Budapest, 1994.