Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)

ERDÉLYBEN

ERDÉLYBEN Ezzel a meggyőződéssel és hittel lelkében, a legnagyobb tervszerűséggel állt neki a munkának. Nem csúfnév volt, hogy Lippich Elek Ruskinnek nevezte el. Ahogy W. Morris áthajózott Izlandba az ősgermán kultúra motívumaiért, úgy ment ő is és eljárta Erdély népművészeti szigeteit, a mi Izlandunkat. Még elég jókor. Kalotaszeg Szögei és Torockó még érintetlenek voltak. Oh, azok a drága, finom csontú, kedves beszédű kalotaszegiek még ősi gazdálkodásban, sarlóval arattak és hadaróval csépeltek. A női ruháikat Elunor és Magyarék tündérei viselhették. Minden használati tárgyuk egy-egy műremek volt, az utolsó darab kapatisztogatóig mindent behímeztek és minden maguk szőtte vászondarabjuk, mint a dombos vidékeik, virágoktól tarkáliottak. Ilyen volt a kedves beszédük is. Nem is jó rágondolni, hogy mivé lettek. Koldusszegénynek érezném magam, ha nem láttam volna őket! Aladár úgy tudott lelkesedni rajtuk és olyan otthon érezte magát közöttük, mint sehol, azért is választotta művésznévül a Körösfőit, mert ez volt az összes Szögek között a legeredetibb és legszebben fekvő község. Boldogtalannak érezte magát, amelyik évben nem mehetett közéjük. Hogy mennyi magyarságot szívott így magába, meglátszanak képein. Különösen meglátszik ez a Marosvásárhelyre készült freskóján, amelyiken a fehér ló áldozatát ábrázolta.

12

0 Nem a Gárdonyi-féle hülye parasztot látta vagy Fényes Adolf-féle Csórékét, hanem az Arany Jánosit, a Petőfiset. Azt a gangos ősurat, aki éppen úgy lehetne törzse fejedelme, mint csikós- vagy juhászszámadója. Tiborcokat látott a Katona József szemével és nem Móricz Zsigáéval. Noha, sajnos, a paraszt is átalakul a mai időkben Móricz Zsiga meglátásához, míg aztán teljesen eltűnik a szocisipka „simlédere" alá. Azért ne gondolja senki, hogy afféle népszínmű-alakokat komponált bele a parasztunkba, csak éppen szeme volt kiválasztani a mindjobban gyérülő típusokat. A british Art in Industry, rossz fordítással iparművészet tehát belekapaszkodott Aladárunk mentéjébe és leszállította gyalogsorba a grand art lovasát. Hogy néztek reá a nyeregben maradt hetyke grand art lovasok, azt bajos elképzelni, ha nem látta az ember. Fittler Kamill és Györgyi Kálmán, meg a kedves emlékű Ráth 12

0 A Marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti fogadójába 1911-ben készítette KörösfőiKriesch Aladár a Táltosok és Székely mesemondás c. freskóit. 91