Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)

G. Merva Mária: Sina György-e Jókai aranyembere?

S/NA GYÖRGY-E JÓKAI ARANYEMBERE.

7 69 Q. MERVA MÁRIA SINA GYÖRGY-E JÓKAI ARANYEMBERE? A? arany ember című regényt 1872. január l.és szeptember 22. között 121 folytatásban közölte a Jókai szerkesztésében megjelenő gazdasági és politikai napilap, A Hon, mely nagy népszerűségét a folytatásos regényeknek köszönhette. Könyv alakban az Athenaeum adta ki 1872-ben öt kötetben. Az író legjobb regénye, esztétikai szempontból életművének „diadémja", ahogyan Németh G. Béla nevezi

1, és az író is ezt tartotta legkedvesebb alkotásának. Mindenképpen ez a legnépszerűbb műve, ifjúsági regényt, színdarabot írtak belőle, háromszor megfilmesítették, számos nyelvre lefordították. A szakirodalom két személyt nevez meg, akik modellül szolgálhattak az írónak Timár Mihály alakjának megformálásához. Eötvös Károly azt állítja, Domonkos János, a gazdag komáromi kereskedő volt Jókai modellje

2, Herein Károly pedig, a Kispest monográfia szerzője legalább ugyanolyan határozottsággal jelenti ki, hogy Timár Mihály nem más, mint a Bosporus partjáról jött, ismeretlen és titokzatos, gazdag Sina György.' Sina György-e tehát Jókai aranyembere.

7 Oltványi Ambrus, a Jókai kritikai kiadás sajtó alá rendezője szerint szó sincs róla. „Teljes képtelenség lenne [...] id. Sina Györgyben Timár Mihály alakjának »modelljét« látni - és erős fenntartással kell fogadnunk a Jókai regényhősének életbeli mintájára vonatkozó más feltevéseket is."

4 Noha Jókai maga A? arany emberhez csatolt Utó/rangokban azt vallja, hogy többek között azért ez a műve a legkedvesebb regénye, mert az alakjai mind jó ismerősei, ki korábbról, ki későbbről. Az Utóhangok végén még egyszer megerősíti, hogy „azok az alakok és helyzetek mind megvoltak valósággal." 1 NÉMETH G. Béla: Életképforma és regény (A Jókai-olvasás állomásai). In: N. G. B.: Küllő és kerék. Tanulmányok. Bp., 1981. 39. p. ' EÖTVÖS Károly: A Jókay-nemzetség. Bp., 1906. 237-242. pp. 1 HEREIN Károly: Kispest megyei város. In: Kispest, Pestszentlőrinc, Pestszentimre. Magyar Városok Monográfiája. Bp., 1937. 13-14. pp. 4 JÓKAI Mór: Följegyzések. Bp., 1967. 336. p.