G. Merva Mária (szerk.): '48 kultusza (Gödöllői Múzeumi Füzetek 4. Gödöllői Városi Múzeum, 1999)

Szűcs György: Az 1848-49-es emlékművek és az aradi Szabadságszobor

20. „A mellékcsoportok, közül az Ébredő szabadság annyira megnyerte Andrássy Gyula gróf tetszését, hogy mikor Zala e csoportozatot befejezte, így szólt hozzá: - Ne is csináljon többet, csak ezt s helyezze valami nagy obeliszk vagy piramis elé, melynek oldalain lehet a tizenhárom tábornok képe csoportosítva. Magában ez is kifejezne mindent." Jókai Mór-Bródy Sándor-Rákosi Viktor (szerk.): Ezernyolcszáznegyvennyolc. Az 1848/49-iki magyar szabadságharc története képekben. Budapest, 1898. 390. 21. Gábor Eszter-Verő Mária (szerk.): Schickedanz Albert (1846-1915). Ezredévi emlékművek múltnak és jövőnek. Kiállítási katalógus, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1996. kat. 4. 22. Aradi vértanúk albuma i. m. 7. 23.Sántha Károly: Az aradi vértanuk szobrának leleplezésekor. Vasárnapi Újság, 1890. október 5. 642. 24. A nemzeti kegyelet ünnepe. Arad és Vidéke, 1890. szeptember 30. 1. 25. A városba látogatók részletes füzetben ismerkedhettek meg a legszükségesebb gyakorlati tudnivalókkal és a szoborállítás történetével: Arad. Vezető az alföldi és délmagyarországi általános kiállítás és az aradi 13 vértanú szobrának leleplezése alkalmából. Arad, 1890. 26. Dr. Kovács Dénes: Az aradi ünnep. Vasárnapi Újság, 1890. október 12. 670-671. 27. Kovács Mihály 1890. október 29-én kelt levele Kossuth Lajosnak. In: Katona Tamás (összeáll.): Az aradi vértanúk. I.köt. Budapest, 1979. 315-316. 28. Egy öreg honvéd kérelme bajtársaihoz. Arad és Vidéke, 1890. október 4. 2. 29. Az aradi vértanúk és az aradi szoborbizottság. Vasárnapi Újság, 1890. október 26. 702. 30. A korszak köztéri szobrai általában a megrendelőktől elvárt allegorikus-formai sablonokat követtek, amelyek azután az I. világháborús emlékműveken terjednek el még nagyobb mennyiségben. Az aradi Szabadságszobor építészeti és szobrászati kialakítása is olyan eltérő tematikájú emlékműveken ismerhető fel, mint a Baross-szobor pályázaton Róna József nyertes műve (repr.: Vasárnapi Újság, 1894. március 8. 169.) vagy Dunaiszky László kitüntetett mintája az Erzsébet-emlékmű pályázaton (repr.: Művészet, 1902. I. köt. 122.). 31. Degré Alajos beszéde. 1848-49. Történelmi Lapok. 1893. június 15. 128. Beck Ö. Fülöp rövid ideig Zala műtermében dolgozott. „A budavári honvédemlékről kellett kisméretű másolatot plasztelinben felraknom, befejezésére egyáltalában nem került sor, azt hiszem, nem is készült el soha. Valószínűleg a sokszorosításra szánt minta lett volna belőle, miután az emlékművet kevéssel annak előtte zajos sikerrel adták át a nyilvánosságnak." Beck Ö. Fülöp emlékezései. Sajtó alá rendezte: Farkas Zoltán. Budapest, 1957. 193. 108