G. Merva Mária (szerk.): '48 kultusza (Gödöllői Múzeumi Füzetek 4. Gödöllői Városi Múzeum, 1999)

Szűcs György: Az 1848-49-es emlékművek és az aradi Szabadságszobor

Az 1888 májusára befejezett utolsó csoport után került sor a főalak megmintázására. A Hungária (4. és 5. kép) baljával Szent István kardjára támaszkodott, míg jobbjában tölgy- és babérkoszorút tartott a hősök örök dicsőségét hirdetve. Fején Mátyás király fekete seregének sisakját IV. Béla leányának, Margitnak a koronája díszítette. A nemzeti jelleget a kétoldalt lelógó varkocs erősítette. A sodronypáncélos, hímzett lovagi ruhába bújtatott női test nem rejtőzött dús drapéria mögé, miként a Huszár-féle Pallas Athénére emlékeztető Pannónia. Zala a bal karra Mátyás király pajzsának mását helyezte, jobb válláról a honfoglaló Árpádot idéző párducbőr csüngött alá. A két kellék messziről angyalszárnyak benyomását keltette. Végeredményben a szobor egyszerűbbé, közvetlenebbé vált, Huszár görög istenek típusait felvonultató együttesét Zala keze a kortársaknak is tetsző „magyar" emlékművé alakította át. Az öntést a bécsi Tourbain cég vállalta. A munkálatokban Zala segítőtársa Köllő Miklós fiatal székely szobrász volt. A Schickedanz Albert készítette talapzat már 1889-ben készen várta a rákerülő bronzöntvényeket.

2

1 Az aradi szabadságszobrot 1890. október 6-án avatták fel a város főterén, a Szabadság téren. (6. kép) Ebből az alkalomból Kossuth levelet írt a hon polgárainak, hogy emlékezzenek a „Magyar Golgota" legyilkolt vértanúinak hűségére, kötelességtudatára. „Ha meg hallja-e a Nemzet a velőkig ható szózatot, mely »Hungária« alakjának néma ajkairól feléje zeng?"

2

2 Sántha Károly költő szívből jövő verssel köszöntötte a nagyszerű eseményt: „Templommá lől szabadság Golgothája, / Oltárod, a mártírok szobra áll; / A Veszta-tűz ég, száll szívünk imája: / Nincsen szebb élet, mint a szép halál!"

2

3 Mintha az időjárás is kedvezni akarna az ünnepségnek, verőfényes reggel fogadta az érkező vendégeket. A város házai nemzetizászló-díszbe öltöztek, az utcákon soha ennyi díszmagyart nem lehetett látni. Az ünnepség pompáját az sem csorbította, hogy költségkímélés céljából a dekorációs kellékeket Temesvártól, az ott lezajlott püspökszentelési ünnepség után kérték kölcsön.

2

4 Mintegy tízezren utaztak ide szerte az országból, ugyanennyien szekereztek vagy gyalogoltak be a környékről.

2

5 A szoborral szemben félköríves tribünt építettek a kiemelt meghívottak számára. Eljött Damjanichné az unokahúgával, Schweidel József leánya, Leiningen-Westerburg Károly fia, Pöltenberg Ernő és Lázár Vilmos családja, majd a további túlélők, Klapka György, Irányi Dániel, Ugrón Gábor, Asbóth János és még sokan a fővárosból. Itt foglalt helyet Munkácsy Mihály is feleségével. Az ünnepség előtt a minorita templomban, melynek tornyán húszméteres gyászlobogó lengett, Jánossy Dömjén rendfőnök celebrálta a misét. A zsúfolásig megtelt templom harangjai az egész idő alatt zúgtak. A sokaság teljesen betöltötte a teret, ugyanakkor a korabeli beszámolók hiányolták a hivatalos Magyarország képviselőit, katonai vezetőit. Nagy ovációval fogadták az egyenes tartású volt honvédeket, és a lengyelek kisebb egyenruhás csoportját. Az elhelyezkedés után Salacz Gyula polgármester mondta az ünnepséget megnyitó beszédet. A színház órája fél tizenegyet ütött, amikor lehullt a lepel a szoborról. Mindenki 104