Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - III A török kiűzése és a kuruc szabadságharc (1686-1711) .... - 4. Labancok és császáriak a Rákos-mentén

4. Labancok és császáriak a Rákos-mentén Amikor 1703 szeptember-októberében a kurucok az első lendülettel, rohammal elérik a Duna vonalát, a császáriak bezárkóznak Pestbe, Budába és (Óbudába és ettől kezdve szilárdan tartják a városokat közvetlen környékükkel, a pilisi részekkel, valamint a Csepel-szigettel és a Rozsd-szigettel (Szentendrei-szigettel) együtt. A rácok pusztitó portyái ebből a bázisból ekkortól kezdve időnként észak-keleti irányban elérték a Vác-Veresegyház-Fót-Kóka-Tápiószecső-Szentmártonkáta vonalat. Az első megrázkódtatás 1705 augusztusában következett be, amikor a németek közeledtének már a hirére is szervezetten elmenekül a lakosság innen a hatvani vár tájékára. Fenyegetni továbbra is a pest-budai ellenséges bázisból lehetett a Rákos-mente falvait, ahová többször visszatért a lakosság. Rabutin császári generális és serege 1707. jan. 21-én vonult be Budára Erdélyből-Debrecenből jövet és azonnal nekilátott leharcolt és megtépázott seregének a feljavításához. A domonyiakat meglehetősen kifosztotta egyik portyája, ezen kivül felgyújtották a malmukat és elvitték a templom harangját is. Ennek a portyázó csapatnak a Pest és Domony közötti utvonalát pontosan nem ismerjük, de nem zárható ki az sem, hogy Gödöllőn keresztül haladtak. A romhányi kuruc csatavesztés, 1710. jan. 22. után a kuruc főerők a Galga és a Rákos völgyébe húzódtak vissza, majd ezeket feladva kelet felé vonultak, nyomukban Jacob Josef Cusani császári generális hadserege áramlott keresztül a Galga- és a Rákos53