Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - I. Gödöllő a középkori magyar királyság korában - 3. Az államszervezés időszaka

vei az Árpádok kisajátították maguknak, csak a vármegye szél­terlileteink és <í)buda körül hagytak meg a Kurszán-Kartal nem­zetség kezén kisebb birtokrészeket. A fejedelmi, királyi magánbirtokok, illetve az azokból kivett ki­rálynéi és hercegi magánbirtokok elejétől kezdve a fejedelmi-ki­rályi, királynéi és hercegi udvarok ellátását szolgálták. Egy-egy udvar népeit az Árpád-ház tagjainak tisztviselői tulajdonképpen közvetlenül irányították, ezek századokba-tizedekbe osztva centu­riók felügyelete alatt állottak. Lakóhelyük többnyire az udvar kör­nyékén volt, de távolabb is lehetett, - a gazdasági szervezetnek nem volt tehát körülhatárolt területe, Pest-Pilis megyében (Óbudán, Csepelen, Pesten és Cinkotán állott fenn korai udvarház. Ezek mind X. századi előzményeken jöttek létre. Cinkotáról és az ottani allodiumról az 1074-es mogyoródi csata krónikás hagyományában esik szó, László és Géza hercegek sere­ge itt táborozott előzőleg, bizonyára az itteni udvarház miatt. Meg­erősíti ezt az állítást, hogy Géza herceg 1067 előtt adományozta el a közeli Csabarákosát, Gubacsot és a távolabbi Alsónémedit Aba nembeli Péter ispánnak, aki azt tovább adta a Borsod megyei Százdon alapított monostorának. A Rákos-patak melletti Nemus föld és Taksony a XIII. század második feléig is hercegi birtok 1 5 maradt. A Gödöllőtől dél-nyugatra fekvő Mogyoród területe sem lehetett más mint hercegi birtok - ekkor még lakatlan -, hiszen a csata előtt "László is felöltötte fegyverzetét, aztán leborult a földre, 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom