Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - I. Gödöllő a középkori magyar királyság korában - 3. Az államszervezés időszaka

3. Az államszervezés időszaka A Kárpát-medencébe 896-ban betelepült magyar törzsszövetség egyik hatalmi központja ábuda területén volt az úgynevezett Kurszánvárában, a római amfiteatrumban, Árpád fejedelmet is a közelben lévő Fejéregyháza területén temették el. Ezektől délre Tétény és Taksony a Duna két partján, mint fejedelmi szállások és a Csepel-sziget, amelyen a hagyomány szerint a fejedelmi-királyi ménest őrizték csatlakoztak a központhoz, hogy most azokat a nagy utakat ne is tárgyaljuk részletesen, amelyek már jóval a honfoglalás előtt kialakultak a Kárpát-medencében és a négy égtáj felől jőve a domborzati viszonyokhoz és az átkelési lehetőségekhez igpzodva Vác és a Csepel-sziget között érték el a Duna vonalát. Kurszán kündü 904-ben bekövetkezett halála után Árpád fejedelem ragadta magához a főhatalmat, 907-ben azonban ő is távozott az élők sorából. Taksony fejedelem 955-ben valószínűleg a kalandozó magyar sereg Augsburg melletti veresége, Léi, Bulcsu és Sur vezérek kivégzése következtében Pestre, illetve a tőle délre lévő Taksonyba helyezte át szállását, ahol a hagyomány szerint halála után el is temették. A fejedelmi, később királyi szolgálónépek rendszerét a korai Árpád-korban, azt hogy a települések lakóinak egészét azonos szolgáltatásra kötelezték, például szántásra, illetve hogy foglalkozá17