Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - I. Gödöllő a középkori magyar királyság korában - 2. A magyarság és más népek betelepülése

Az avar államhatalomnak 803-811 közötti lehanyatlása után a Dunától és az Ipolytól keletre eső Kárpát-medencei teriilet - Erdély is Krum (803-814) és Omurtag (814-831) bolgár kánok idejében a bolgár-szláv állam ellenőrzése alá kerlilt. Pest helyneve végső sorban a bolgár-szláv pest, azaz kemence szóra vezethető vissza. A szláv pest szó azonban a X. században már meghonosodott a magyar nyelvben, ez a helynév tehát egyaránt lehet bolgár-szláv és magyar eredetű. Még elgondolkoztatóbb Nógrád várának a neve, amelyik Anonymus szerint Salán (Zalán) birodalmába tartozott, valószínűleg bolgár-szláv végvár volt a IX. században és amelynek helyneve szintén a délszlávból vezethető le. Itt kell megemliteni azt is, hogy Duka (Vácduka) helyneve is a bizáncból bolgáj>-szlávba átvett Duka (Dukasz) személynévvel illetve a duka (dux), azaz herceg, vezér méltóságnévvel hoz7 ható kapcsolatba. Anogymus szerint a honfoglaláskor Árpád fejedelem serege, a fősereg a Tisza jobb partján haladt egészen a I>ina-Tisza torkolatáig, ott nyugatra fordult, majd északra és a Duna bal partján nyomult előre, majd elérte a Csepel-szigetet, Soroksárt és a Megyeri révet, g eközben birtokba vette a Duna-Tisza közét. A magyar törzsszövetség hét törzse közül Pes' megye területén csak a Gyarmat és a Tarján törzs neve nem található fel. Ebből arra lehet következtetni, hogy - a Gyarmat fél törzs lévén, Kürtgyarmat a megye földjén a Tarján törzs telepedett le, ez volt a magyarság fővezérének, Árpádnak és esetleg Kurszán kündünek, a szakrális 9 főfejedelemnek a törzse. 15