Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
II. rész - Erdősi Péter: Kiváltságos mezőváros a 18-19. században
Erdőst Péter: Kiváltságos mezőváros a 18-19. században 108. kép A mezőváros viaszpecsétje, 1718 városokat elválasztó határok — a továbbra is fennálló jogi különbségen túl - halványulni kezdtek. A gazdagság szemmel látható jelei a kívülállók számára sem maradtak észrevétlenül. Fekvése és épületei láttán már az 1780-as években megállapíthatta az ideérkező, hogy „nem egy tekintélyes várost felülmúl” - legalábbis erre figyelt fel az a férfi, aki a mezővárosba költözve a magisztrátus állítólagos túlkapásai ellen indított kitartó nyomozást.133 Csak az a kérdés, hogy mennyire lehet hitelt adni a szavainak, amikor a magisztrátus korrupcióját ostorozza. Ráby Mátyás 1784-ben telepszik le a mezővárosban: II. József megbízottjaként lép fel, nyomozni kezd, leleplezi a korrupt városvezetés visszaéléseit, de az általa megtámadottak ellene fordulnak, akárcsak Pest-Pilis-Solt vármegye elöljárói, hisz ők sem feddhetetlenek. Kitartóan küzd az igazáért - a megye börtönébe zárják, de kiszabadul. A forradalmi Franciaországba távozik, s ott emlékiratban teszi közzé a jogtiprások történetét, amelyeknek maga is áldozatul esett.134 Egy évszázad múlva hősként vonul be Jókai Mór Rab Ráby című, 1879-ben megjelent regényébe, majd onnan a magyar kulturális emlékezetbe.135 A 20. század második felében az elnyomottakért küzdő történelmi személyiségek konjunktúrája reflektorfénybe állítja, film is készül róla, Szentendrén kultusz formálódik körülötte. Csakhogy a regény az 1848 előtti rendi társadalom visszásságairól szóló parafrázis, s nem a 18. századi Szentendréről szóló hiteles beszámoló; alapja Ráby emlékirata és az írói fantázia.136 Az ügyet mindmáig legalaposabban feldolgozó, és korábban figyelmen kívül hagyott forrásokat is átvizsgáló történész, Hajdú Lajos jó harminc évvel ezelőtt tisztázta, hogy Jókai hőse nem sokban hasonlít az egykor élt történelmi személyiséghez. Ráby Mátyás nem az, akinek kiadta magát. A zugügyvédkedő szélhámost, mielőtt Szentendrére költözött, lopás miatt bocsátották el kamarai állásából. Jogvégzettsége mögött szerény tájékozottság állt, nemesi címe hamis volt. A császárhoz fűződő barátságának meséjével saját tekintélyét próbálta növelni. A nép barátjaként, a helyi visszaélések elszánt bírálójaként lépett fel, de valójában egy csaló volt: ügyesen csavarta a szót, ám megtévesztően gyanúsította meg a városvezetést. Nem a szegények iránti odaadás, az igazság szeretete vezette, hanem a számítás, hogy a visszaélések nyomra vezetőjeként megkaphassa az állam által felkínált jutalmat. Ráby a maga szempontjából jó helyen keresgélt; hálóját ott vetette ki, ahol bő fogásra számíthatott. A szentendrei elit gazdagsága - ha nem is a magisztrátus visszaéléseiből adódott, amelyeket Ráby végül nem bizonyított meggyőzően - köszönhető volt a mezőváros alacsony terheinek. „A gazdagok itt voltak a leggazdagabbak” - írja L. Gál Éva, az 107. kép Szentendre sárgaréz vésett pecsétje, bárányos címerrel (Sig. Officii Copitaneatus St.Endrensefelirattal), 18. század (FEMÚZ, T 74.10.1) 133 Ráby 1956: 77. 134 A Justizmord und Regierungsgreuel in Ungarn und Oesterreich című, 1797-ben Strassburgban kiadott mű magyarra fordított változata (Jogtiprás és a kormányzás borzalmai Magyarországon és Ausztriában vagy a türelmes és emberséges magatartása miatt napjainkban kegyetlenül üldözött rábai és murai Ráby Mátyás magyar nemes okmányokkal igazolt története): Ráby 1956. 135 Jókai 1965. 136 л regény kritikai kiadására: Jókai 1965. Annak fogadtatására: Jókai 1965: bevezető. Szentendre-történetében Horler Miklós rámutatott a regénybeli figura és a mintájául szolgáló személyiség közötti különbségre, és az emlékirat akkor frissnek számító magyar fordítását is idézve vázolta a 18. század végi történeti helyzetet (Horler 1960: 36,103,191-192 (26. jegyzet), 197). Dóka Klára előadásmódjára még hatott a heroizáló szemlélet (Dóka 1981: 69-78). Ráby idealizálását Hajdú Lajos foszlatta szerte (Hajdú 1984), aki egyben utólagos megítélését is ismertette (Hajdú 1984: 358 skk). Ide kívánkozik még H. Balázs Éva értékelése a II. József politikájáról szóló összefoglalásában: „A jozefinus korszak visszaélések elleni küzdelmének lehangoló tanmeséje a notórius rágalmazó Ráby Mátyás sokszor szépített, végre nemrég [Hajdú Lajos által] reálisan feldolgozott története” (H. Balázs 1989: 1479). A megyék korabeli helyzetére röviden: Kosáry 1990: 162-164. Az uralkodó intézkedéseinek Pest megyei következményeire: Makkai 1958:147-152. 163
