Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
II. rész - Ábrahám Barna: Nyelvek, hitek, ítéletek: Szentendre etnikai képe a 19-20 század fordulóján
szerzett ebben a térségben birtokot.34 Mások feltételezik, hogy jöhettek szerbek az első balkáni betelepülők, a bolgárok soraiban is, akiknek Zsigmond 1428-as oklevele adományul adta a Szentendrei - akkor még Rosd - sziget átellenes földjeit, illetve a Pap-sziget környékét (ezt a területet a későbbiekben Bolgárnak nevezni majd).35 Bizonyosság azonban a szerbek érkezésére csupán az 1690. évi nagy kivándorlás (velika seoba), melynek során legkevesebb 6.000 szerb települt meg a török hódoltság idején szinte teljesen elpusztult település területén, s ezzel a város jó időre a bevándorolt szerbség központja lett.36 A 18. századi iparosok, kereskedők furcsa, török és görög szavakkal tűzdelt szerb beszéde jelezte tarka eredetüket: jöttek Koszovóból (Kosovo), Metohiából (Metohija), az égéi Makedóniából, a mai Albánia területén található (azóta elpusztult) Moszkopoliszból (Moskopolje), Pozsarevácból (Pozarevac), Tyiprovácból (Ciprovac), Opovácból (Opovac) és más egyéb balkáni területekről.37 Ahogy majd a helyi születésű író (Jakov Ignjatovic) tolla fogalmazott: „Magyarországon szerte-szétszórták őket. Színüket-javukat, a gazdagabbakat Szentendrére, Budára és környékére vetették. A pátriárka a szerbek ezreivel együtt, mint új Aeneas, megalapította Szentendrét [,..].”38 Kezdetben a betelepülőket vezető Csarnojevics/Carnojevic pátriárka (III. Arsenije Carnojevic) és főpapjai a mai ízbég területén (szerbül 7.beg, jelentése: ’menekült’) laktak, később azonban már Szentendre belterületére is beköltöztek, és ez utóbbi helyen őrizték a Rigómezőnél (1389) elesett Lázár fejedelemnek a szerb államiságot megtestesítő ereklyéit (amelyet nem sokkal később, majd a karlócai béke - 1699 - után visszavittek az óhazába, a Ravanica-kolostorba, de az egykori őrzőhelyül szolgáló kis fatemplom még a 19. század elején is állt a Duna-parton).39 A címe szerint budai (szerb) püspök is előbb ízbégen székelt (amely a 18. század végén még Püspöki néven szerepelt, s nem messze tőle ott található az egykori gazdaságra utaló Püspökmajor), később aztán beköltözött a városban, majd 1739-ben Budára. Am az 1770-es években felépült szentendrei nyári rezidenciának köszönhetően ezután is gyakran tartózkodott a városban (amely 1944 óta ismét püspöki székhely).40 A különböző vidékekről érkezettek a balkáni szokásokat követve külön negyedekben, úgynevezett mahalákban telepedtek meg, s építették fel mindegyikben a maguk templomát. Így született meg a sokak szemében „szerb Jeruzsálem”, azaz a héttornyú Szentendre: 1.) ízbégen a Szentlélek alászállása-templom (avagy Zbeska crkva), 2. ) Mária Mennybemenetele (Nagyboldogasszony) tiszteletére a püspöki székesegyház (Saborna/ Beogradska crkva), 3. ) a bosnyák tímárok (tabakosok) parókiájaként az Ur Színeváltozása-templom (Preobrazenska / Tabacka), 4.) a kibocsátó Opovác városára utaló Opovacska-templom (Opovacka), 5.) a helyi és a környékbeli görögök parókiájaként az Angyali Üdvözlet-, avagy a Görög-templom (Blagovestenska / Grcka), 6.) az aranyművesek által emelt, előbb Szent Miklósnak, majd Szent Péternek és Pálnak szentelt templom, amely az elhagyott Tyiprovác (Ciprovac) városa után inkább Csiprovacska-templom (Ciprovacka) néven volt ismeretes, illetve 7.) a pozsareváci menekültek által emelt, Szentendre etnikai képe a 19-20. század fordulóján 62. kép A Szentendre kataszteri térképéhez készített előrajzok egyike a templomokkal, 1885 (MNL OL T, 879 No. 1796/1:162) 34 Dóka 1981:11-12. 35 Katonáné Szentendrey 1996:23. A szerző ugyanakkor elismeri, hogy az általa is hivatkozott oklevél nem tünteti fel név szerint a szerbeket, ő csak feltételezi, hogy a bolgárokkal együtt nyilvánvalóan szerbek, albánok és macedónok is érkeztek az említett helyekre. Az oklevélre: Bártfai-Szabó 1938:157 (625. reg.); Bakács 1982: 397 (1486 reg.). 36 Pál 1991: 81-82. 37 Davidov 2005:11. 38 Ignjatovic 1952 [1875]: 28. 39 Sofric 2005 [1903]: 9. 40 Katonáné Szentendrey 1996:167. 107
