Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
Lángra kapott életszikra, a koalíciós évek
Schubert szerzett pénzt, a telep bekerítéséhez szögesdrótot és egy tusoló víztartály építésének munkáihoz a telepkert kis tavacskája mellé. Barcsay aztán sok absztrakt festőt hívott ki a telepünkre. Ezek látták, hogy az épületek romosak, nincs ellátás. Inkább Budapest környéki kis falvakban foglaltak el berendezett sváb házakat. Barcsay Miháltzot, Gadányit641, Varga Istvánt642, Kornisst hívta hozzánk. Az épületeket lassan kijavítottuk. Azután a telepünkre jött Perlrott Csaba Vilmos, Gráber Margit, Diener Dénes, Czimra, Göllner643, Modok Mária és második férje Czóbel (Párizsból). Czóbel lett az elnök, a telepvezető Ilosvai Varga István. Később Főnyi Géza, Hegyi644, Kmetty János feleségével. [...] A ’Sz. F. T. 19 2 8 645’ alapító tagjairól: Heintzről, Jegesről, Pándyról nem tudtam semmit. Kántor hazaérkezett nyugati fogságból. Később Pándy elmondotta, hogy 1941 végétől majdnem két évig a keleti fronton szolgált, mint huszár főhadnagy. Leszerelése után megnősült. Felesége rokona testőr ezredes volt, aki révén Lajost646 áthelyezték a testőrséghez. Háborü után, mint testőrtisztet bebörtönözték. Vallatták, sokat szenvedett különböző börtönökben. Nem ment ki többet Szentendrére. Feleségével elzárkózva élt egy ház V. emeletén. Történelmi rajzokat csinált egy történész könyvéhez. Úgy értesültem, az 50-es években meghalt. Heintz sem ment ki Szentendrére többet. A Szent Margit templomban való festés után dunántúli falvakban, templomokban freskókat festett. Felesége, Klári, Budapesten élt. Néha meglátogatta. Egy létráról esett le, ez okozta halálát, mondta Klári. Pándyról még annyit: amikor a Fészek klubba kellett átképző politikai tanfolyamra járni, az előadót Pándy helyreigazította. Kiderült, hogy ő Marx és Engels tanait olvasta, jobban ismerte. A hallgatók arra kérték, legyen ő az előadó. ’Én nem vagyok kommunista’ - mondta, és elhárította a hallgatók kérését. A művésztelepen más lett a hangulat. A háború előtti jó festőket nem emlegették. [...] A természetelvű művészetet lenézték.”64 641 Gadányi Jenő, festő (Budapest, 1896 - Budapest, I960) 642 Ilosvai Varga István 643 Göllner Miklós festő (Besztercebánya, 1902 - Budapest, 1977) 644 Hegyi György, festő, mozaikművész (Budapest, 1922 - Budapest, 2001) Második honfoglalás a művésztelepen A szentendrei művésztelep történetének első „honfoglalása” 1926 nyarához kötődik. Réti István nyolc végzős tanítványa akkor kötelezte el magát a várossal, vállalva egy művésztelep megteremtésének nem kis feladatát. Húsz évvel később, ismét egy világháború vesztességeit és traumáit hordozva, a „szabadságban lángra kapott életszikra önmaga meghatározása”, ahogy Kemény Katalin fogalmazott, a szentendrei festők körében is elkezdődött. Gyorsan és látványosan. A Szentendrei Festők Társasága jelentősen megnövelte korábbi legmagasabb létszámát, huszonhárom rendes és kilenc tiszteletbeli tagra. Az illusztris társaság névsora sokat elárul az új idők új szeleiről. A harmincas években a „telepen kívüliek” gyűjtőfogalommal jelölt festők túlnyomó többsége ekkor lett teleptag. 1946 nyarán a régiek és újak névsora így alakult: Apáti Abkarovics Béla, Barcsay Jenő, Bánáti Sverák József, Bánovszky Miklós, Czóbel Béla (beválasztása már 1945-ben megtörtént és ő lett a társaság új elnöke), Deli Antal, Diener Dénes Rudolf, Domanovszky Endre648, Fónyi Géza, Gadányi Jenő, Gáborjáni Szabó Kálmán649, Göllner Miklós, Heintz Henrik, Ilosvai Varga István, Jeges Ernő, Kántor Andor, Kmetty János, Korniss Dezső, Miháltz Pál, Novotny Emil Róbert650, Pándy Lajos, Rozgonyi László, Schubert Ernő. A korábbi tagok közül hiányzik Onódi Béla és az 1944-ben elhunyt Paizs Goebel Jenő. A névsor 1947-ben Bán Bélával, 1948- ban Gráber Margittal és 1951-ben, a társaság köte-645 Szentendrei Festők Társasága 646 Pándy Lajos 647 Hann Ferenc: Egy festő naplója. Bánovszky Miklós visszaemlékezése. Szentendre, 1996. 62-64. p. 648 Domanovszky Endre, festő (Budapest, 1907 - Budapest, 1974) 649 Gáborjáni Szabó Kálmán, festő, grafikus (Debrecen, 1897 - Budapest, 1955) 650 Novotny Emil Róbert, festő (Marosvásárhely, 1898 - Mártély, 1975) LÁNGRA KAPOTT ÉLETSZIKRA, A KOALÍCIÓS ÉVEK 143 A háború utáni művésztelep részlete, é. n. Archív fotó
