Kopócsy Anna (szerk.): Alkotó vagy múzsa. Anna Margit, Modok Mária, Szántó Piroska, Vajda Júlia, Vaszkó Erzsébet. 2013. november 21 - 2014. január 12. MűvészetMalom - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 6. (Szentendre, 2013)
Vaszkó Erzsébet Álom, 1964 52 Bálint 1972,121. Avajdai örökség mellett tehát az újromantikus világképből való kiindulás az,amely Szántó Piroskánál,Vajda Júliánál,Vaszkó Erzsébetnél a hatvanas években egymástól teljesen eltérő műveket eredményezett. Mégis alapvetően az absztrakció irányába vezette a festőket, mely Vaszkó és Vajda számára intellektuális tevékenység, egyúttal erős lelki átélés eredménye lett. „Úgy látszik, nemcsak a férfiak, de a művészet is nehezen viseli a nők hiányát. írjunk hát azokról,akik a Szentendrei Iskolához tartoznak, mint Anna Margit, Vajda Júlia, Modok Mária és Vaszkó Erzsébet” - írta Bálint Endre a Hazugságok Naplójában. „Valamennyinek műveiben fellelhetjük azt a felszabadító hatást, amit Szentendre atmoszferikusán nyújtott. A több síkon mozgó Forma-történet, az egymást segítő szellemi áramlatok; az érzékletesen megnyilatkozó titkok és a szemérmesen elrejtőző trivialitás vagy éppen az architektúra elvont képletei semmiképpen sem maradnak hatástalanok.”32 Bálint Endre külön csoportban nőkként, de Vajdával, Kornissal egyenrangú alkotókként emlékezik meg az öt festőnőről jegyzeteiben. ARTIST OR MUSE The exhibition remembers to female artists connected to the town of Szentendre on the occasion of the 100th anniversary of their birth. With their oeuvres of outstanding importance from the point of Hungarian Modernism, Margit Anna (1913-1991), Piroska Szántó (1913-1998) and Júlia Vajda (1913-1982) started their careers in a period, when artists - whether male or female - had the possibility of the same artistic education. Traditional thinking, based on an male-centered artistic canon was still biased against them however. A specific female point of view can be discovered in their painting closely connected to the Modernism of the European School, its constructive-surrealistic tendencies. It is present mainly in figurái works like portraits, double-portraits, self-portraits or still-lifes. The title of the exhibition reveals that problem of identity present in the everyday lives of these artists - what type of role they had in the artistic field dominated by male artists. That is the reason why (self)representation was so often an important question to a different extent, the strongest on the self-portraits of Margit Anna. All three of them were wives of cultural heroes: Margit Anna was wife of Imre Ámos, Júlia Vajda was that of Lajos Vajda, and Piroska Szántó was wife of the writer István Vas. All lived longer than their husbands, Margit Anna and Júlia Vajda had experienced very young the loss of their partners, their art was defined by the loss. Piroska Szántó, after a relatively long marriage continued to paint her series connected to his husband till the end of her life, as a means of mourning. Margit Anna and Júlia Vajda were creating in the shadow of their first husbands, and they had to fight against the accusation of 20 ALKOTO vagy MÚZSA
