Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

I. SALGÓTARJÁN - TÁJ ÉS KÖRNYEZET - Fekvése, földrajzi helyzete, földtani felépítése

I. SALGÓTARJÁN TÁJ ÉS KÖRNYEZET Fekvése, földrajzi helyzete, földtani felépítése Nógrád megye hazánk északi határvidékén, az Északi-középhegység területén fekszik. Északi határa a magyar - szlovák országhatár, mely a Medves-tetőn és a Karancs-gerincen húzódik végig. Területe 2544 km

2

, az ország területének 2,7 %-a, lakóinak száma 224 ezer /1994/. Nógrád megye tájképileg változatos felépítésű, területén kapcsolódik egymáshoz az ország három jelentős hegysége: a Börzsöny, a Cserhát és a Mátra. A Cserhát északkeleti folytatása Salgótarjántól É-ra a Karancs /729 m/ és a Medves /638 ml harang alakú, kúpformájú vagy fennsíkszerű vonulatai. Tágabb értelemben e két hegység a Cserháthoz tartozik, valójában azonban az Északi-középhegység önálló tagjai. A Karancs, a Medves és a Cserhát hegységek érintkezésénél, a Tarján-patak és a Zagyva folyó forrásvidéki vízgyűjtőjének szűk völgyeiben fekszik Salgótarján. 1994-től megyei jogú város. Nógrád megye székhelye az északi szélesség 47° 04' és a keleti hosszúság 19°46'-én helyezkedik el. Területe 103 km

2

, lakosainak száma 46167 /1995/, a megye népességének 20,6 %-a. A város közlekedési gerince a Tarján-patak völgyében délről északra haladó 2l-es főút, és az egykori ruttkai vasút, a Budapest-Salgótarján /Somoskőújfalu/ 80. sz. főútvonal. A Keleti-pályaudvar 105,1 m szintjétől a somoskőújfalui határállomás 325,5 m magasságáig 135 km a távolság. A főút mintegy 220 m tengerszint feletti magasságban lép a város területére és 325 m magasan hagyja el egyúttal az országot is. A városközpont völgyfenéki részei a 230-240 m-es, egyéb lakott területei pedig a 220-500 m-es szinteken helyezkednek el. A nógrádi medence keleti öblében emelkedő Karancs hármas kupolájának délkeleti lábánál, a 19. sz. közepén még kis faluként ismert Salgó-