Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

I. SALGÓTARJÁN - TÁJ ÉS KÖRNYEZET - Állatvilága - A város természeti környezete, természeti értékei

lettel tekint a palóc is girbegurba hegyei és dombjai fölött kimagasló Karancs ormaira"- írta Noszky Jenő 1912-ben. A Börzsöny és a Mátra földtani rokona, a miocénkori vulkanizmus terméke, szubvulkáni lakkolit. A Karancs környéki gránátos amfibolandezitek szubvulkáni képződményként, vékonyabb-vastagabb üledéktakaró alatt, annak rétegei közé nyomulva vagy azokat részben áttörve szilárdultak meg. A lassan kihűlő láva szomszédságában lévő homokos, agyagos rétegek a hő hatására megpörkölődtek, átalakultak. Az andezitrétegek a későbbi eróziós folyamatok hatására kerültek a felszínre. A gránátos amfibolandezitre több helyen /Karancslapujtő, Somoskőújfalu/ kis kőfejtők létesültek. A Karancs csúcsán dr. Krepuska Géza somoskőújfalui birtokos jóvoltából 1929. október 21-én a régi, fagerendákból ácsolt kilátótornyot a Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztálya lebontotta, és helyébe a Naszály kilátótornyának mintájára 16 m magas tornyot emelt, amit dr. Förster Kálmán avatott fel. A mai 22 méteres kilátótorony a régi mellett áll. Tiszta időben csodálatos körpanoráma tárul a látogató elé: északra a Vepor, az Alacsony Tátra majd a Magas Tátra csipkés kontúrja tűnik fel. Közelebb, a hegy lábánál észak felé Fülek és Losonc városok láthatók. Keletre a Bükk tömege, délre a Mátra hatalmas vonulatai és a Cserhát tűnik a szemünk elé. Nyugaton az Ipoly kanyargós völgye és a Börzsöny tárul fel a turista előtt. A Karancs gerincének déli végén a 685 méteres Kápolnahegy emelkedik. A Karancs északkeleti részén /már Szlovákiában/ található a Lázoldal /Lázy/ 565 méteres vonulata. A Karanccsal azonos felépítésű és korú Sátoros /Siator/ 660 m vulkanikus kúpja zárja le észak felől Salgótarjánt. A bazaltvulkanizmus a Karancs hegységben alig jut kifejlődésre, csupán kis tömegű bazaltelőfordulásokkal találkozhatunk. Salgótarján nyugati szélén, a Karancs déli oldalán található Kővár /Baglyaskő/ 301 m magas sztratovulkánja, mely 270 méteres térszínből emelkedik ki. A