Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

I. SALGÓTARJÁN - TÁJ ÉS KÖRNYEZET - Vízrajza

lyos, akkor csak olyan szelíd eső lesz, nem áztatja meg a földet. Eső lesz, mikor "megzúdul a Karancs, olyankor olyan zúgás van benne, mint mikor a disznó röhög, már akkor szélnek kell benne lenni". Vízrajza A Karancs-Medves hegység vízrajzi jelentősége nagy, mivel a Duna-Tisza közötti vízválasztó a Cserhát felől itt halad át. Elkülöníti a Karancsnál nyugat felé, az Ipolyba futó patakokat a délre és keletre, a Tisza mellékfolyói felé igyekvő vízfolyásoktól. A Salgótarján melletti "Vízválasztó" az Ipoly- és a Zagyva folyók között osztja meg a csapadékot. A Medves déli lábánál eredő Zagyva 179 km után éri el a Tiszát. A Salgó-hegy vizeit összegyűjtve fut a Vízválasztó felé, ahol az 1923-ban létesített és 1938-ban felújított gát révén a kis patak tóvá szélesedik. A tó vize a hajdani vízválasztói áramfejlesztő telep /1912/ vízszükségletét fedezte. A "Zagyva-gátnak", vagy mostanában Zagyvarónai-tónak nevezett hármas tavacska mára a horgászok paradicsoma a város szélén. A Karancs keleti oldalán, Somoskőújfalunál található az a vízválasztó, melytől északra az Ipolyhoz tartozó Füleki-patak /Somoskőújfalunál Vaskapu-, majd Sátoros-patak, ma Belina mely a falunál a Vermes-patakot veszi fel/, délre a Tarján-patak folyik. E két patak csak igen jelentéktelen erecskékkel gyarapszik a Karancsból. A helyi lakosság "Somos-Ujfalut, minthogy vizei két ellentétes irányba folynak a "világ közepének" mondja". Salgótarján másik vízfolyása a Karancs-hegység felől déli irányba folyó Tarján-patak, amelyet Kisterenye alatt a Zagyva vesz fel. A Tarján-patak egyik ága a somoskőújfalui vizes réteken halad, a másik Diós-patak néven a "Böszörmény" keleti völgyében folydogál. A Diós-patak 1870ben még Vendég-vízként a Tarján patak forráscsermelye. Valaha itt állt a 16. századig