Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Bódi Györgyné: A Balassi Bálint Megyei Könyvtár szerepe Salgótarján kulturális életében az 1960-as évek második felében
Értékek és Konfliktusok pítani kívánták, a megvalósítás azonban mint a későbbi beszámolókból látjuk akadályokba ütközött. A már említett salgótarjáni nyilvános szakkönyvtárak ügyében a terv csak lehetséges megoldásokról szólt, nem adott meg határidőket. Az állománygyarapítás tervszámai közepette rögzítették: „A könyvvásárlásnál külön gondot fordítunk a megyei könyvtár gyűjtőkörében meghatározott helytörténeti és képzőművészeti anyag gyarapítására.”13 A salgótarjáni iparmedencében az általános ismeretterjesztő irodalom gyarapítása mellett, fontosnak ítélték a műszaki ismeretterjesztő és szakkönyvállomány bővítését. A szécsényi járási könyvtár feladatául szabták meg a mezőgazdasági ismeretterjesztő és szakirodalom kiemelt gyarapítását. Természetesen az országos könyvtári mutatók ügyében is eredményeket kívántak elérni, a megye lakosságának 17,2%-t kitevő beiratkozott könyvtári olvasók számát 20%- ra kívánták felemelni. A legkisebb megyei települések ellátásban 1959 óta fontos szerepet játszó művelődési autó súlyát - amely könyvkölcsönzéssel és ismeretterjesztő filmvetítésekkel és előadásokkal szolgálta a legkisebb településeket - a terv fokozatosan csökkenteni kívánta. A Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár a harmadik ötéves tervben az ajánló bibliográfiák készítésével, író-olvasó találkozók szervezésével, könyvankétok és könyvkiállítások megrendezésével szándékozott a nevelő könyvtári funkciót erősíteni. 1965-1966-ban a megyei könyvtár módszertani részlegének dolgozói felmérést végeztek négy olyan Nógrád megyei településen, ahol függetlenített könyvtáros biztosította a könyvtári szolgáltatást (Érsekvadkert, Kisterenye, Mátranovák, Nagybátony). Céljuk volt a fiatal korosztály (15-25 évesek) olvasási szokásainak - szépirodalmi és ismeretterjesztő művek, hetilapok és folyóiratok olvasásának tapasztalatait feltárni. A felmérés eredményeként a könyvtár szakemberei feltérképezték azt a kulturális helyzetet, amely a korosztályra akkor jellemző volt és meghatározták a mindezen tapasztalatokból fakadó közkönyvtári feladatokat. A 226 megkérdezett fiatal közül (137 nő és 89 férfi) szabadidejében szívesen olvasott (206), moziba járt gyakran (161), televíziót nézett (153), rádiót hallgatott (144), zenét hallgatott (82), szívesen táncolt (71). sportolt (53), kulturális munkát végzett (szakkör, klub stb.) (23). A legtöbbet olvasott írók voltak: Jókai Mór, Berkesi András, Mikszáth Kálmán, Szil- vási Lajos, Gárdonyi Géza, Verne Gyula. A leggyakrabban forgatott napilapok voltak: Népszabadság, Nógrád, Népszava, Népsport, a hetilapok közül a Nők Lapja, a Képes Újság, Magyar Ifjúság, Film. Színház. Muzsika, Ország Világ, Élet és Irodalom. A havi folyóiratok közül a legtöbb olvasója volt az Ifjúsági Magazinnak, s csak néhány a Kortárs, Kritika és Új írás irodalmi lapoknak. Az akkori következtetések lényege az volt, hogy könyvajánlásokkal, könyvértékelésekkel, viták szervezésével, a könyvtárak mellett szervezett klubokkal lehet a fiatal korosztályokat megnyerni az olvasásnak.14 13 Uo. 14 Olvasók- írók - olvasmányok. Felmérés. BBMK iratai. 1965. 102
