Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Prakfalvi Endre: Szemelvények Salgótarján építészetének történetéből
Értékek és Konfliktusok tikus. A templomot csupán három éwel a modern egyházi építészetben kiemelkedő jelentőségű városmajori után szentelik fel, amelynek tervezője Árkay Bertalan volt.16 A két világháború közötti időszakot két kvalitásos, további kutatásra érdemes mű, egy társas- és egy ikervilla említésével zárjuk. Igaz nem Salgótarjánból, hanem a zagy- vapálfalvai prosperáló táblaüveggyárhoz tartozó tiszti lakások épületei ezek, a harmincas évek végéről.17 Az 1929-től megyei rangú város építményei a II. világháborúban súlyosabb károkat nem szenvedtek.18 A háború után a fordulat, a pártállami rendszer képülésének évei alatt valósult meg, az első számontartandó műtárgy az akkor még álló zsinagóga szomszédságában, az időszak egyik színvonalas típus-lakóépülete.19 Ez a külső folyosós, egy-lép- csőházas, emeletenként hatlakásos, ún. Csepel típus Gádoros Lajos (1910-1991), Preisich Gábor és Schall József tervezésében az országban több helyen épült meg. A Salgótarjáni jellegzetessége a helyi bazaltkőből rakott lábazati rész.20 Az ország szovjetizálásának folyamatában ezek azok az évek, amikor építészetünkben az ideológia vezérelte „művészetpolitika” kikényszerítette az építészeti modernizmus feladását, a szocialista realizmus hegemóniáját. Ennek az eseménysornak volt fontos állomása az ún. „formalizmus vita”, aminek keretében s majd az 1950-51. évi „viták”- ban számoltak le politikai nyomásra a építészek úgymond kozmopolita, modernista eszméikkel. Major Máté, az első számú hivatalos építészetteoretikus, a formalizmus az épí16 MÉpm 1934/ l-2.pp.26-27. A salgótarjáni templomról itt közreadott perspektíva (nem egészen a megvalósult állapotot mutatja) 1932-es dátumozású s ennek függvényében érdemes összevetni Árkay „egészen újszerű templomával”, u.o. pp.24-25. A gyárvárosi munkás SztJózsef templom alulbordás mennyezete érdekes módon art deco-s ízlésű. A felszentelés - 1936.V.17. - emlékét megörökítő plakett, Pusztai László gyűjtéséből a MÉpM gyűjteményében: Schuck József Bp. bronz, 34x49 mm, ltsz.nélk. Közölve: Pusztai-Timon-Gosztonyi: Építészet érméken. OMvH MÉpM kiállítása Bp,1993.p.3. Összefoglalóan, Fries Gyula: A Salgótarjáni Ferences Rendház és a harmincas évek templom építészete Magyarországon. BME Építészmérnöki Kara. Műemlékvédelmi Szakmérnöki diplomaterv. Kézirat, St. 1994. A hajó gádorfalán SzL József élete (10 képben) Kontuly Béla alkotása, 1956. Bizzer István: Kontuly Béla (1904-1983). Bp. 2003. pp. 111- 112. (Magyarország műemlékjegyzéke Nógrád megye. Sorozatszerkesztő: Haris Andrea-Somorjay Sélisette. Bp. 2005. pp.97-98. A falképeket a hatvanas évekre datálja.) 17 Salgótarján régi képeslapokon, id.mű. p.89. Szontagh Pál Budapesten a XI. kerületben a Breznó úton épített ikerházat. Déman Pál: Űj házak - Új építés? tér és forma 1934/9.pp. 258-266. Megjegyzendő, hogy Szontagh E.Pál (sic) szintén a XI. kerületben Lechner Jenő és Obrist Vilmos mérnökök számára épített ikervillát 1935-36-ban és Szontagh E. Pál (sic) a vasbeton tervezője a Kismarty-Lechner Jenő tervezte remetekertvárosi modern stílusú Szentlélek templomnak. Vö. Ferkai (1995) idmű.: 199, 347, 350, és 372. tételek, irodalommal. 18 Újjáépítő magyarok. Az Országépítés három esztendeje. (S.a.r.: Gáspár László és Zsadányi Oszkár) Kossuth é.n. pp. 436-438. 19 Prakfalvi Endre: Alapok-tervek-épületek. In.: A fordulat évei, 1947-49. (Szerk: Standeisky-Kozák- Pataki-Rainer) 1956-os Intézet, 1998.pp.285-309. 20 Új Építészet 1949/5 (Új Csepel kiállítás) p.174. Építészet-Építés 1949/ l-2.p.l4. Építés-Építészet (ÉÉ) 1949/6-7. pp. 13-14., 36 és 48 m2-es lakásokkal. 81
