Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Balogh Zoltán: Szabadidős szokások - szórakozás Salgótarjánban az 1960 - as években
Értékek és Konfliktusok ínyencek számára. Egy hónapos svájci vendégeskedése idején sajátította el a Strasbour- gi borjúpástétom készítését, a század elejének kedvelt ételét, és most a Karancs Szálló vendégeivel is megkóstoltatta.13 A Karancs Szálló felépültével elhárult az akadály Salgótarján idegenforgalmának fellendítése útjából. Jelzés értékűnek foghatjuk fel, hogy a Karancs első prominens vendége Andrijan Grigorjevics Nyikolajev alezredes, a 3. szovjet űrhajós, az 1962-ben felbocsátott VOSZTOK-3 pilótája volt. A város és a szálloda vendégeinek többségét hamarosan elsősorban a Szovjetunióból érkezett turisták adták. 1965. április 4-ig 11433 belföldi és 927 külföldi vendég kereste fel a Karancs Szállót, mintegy 1 millió Ft-os forgalmat hozva a konyhára. Elfogyasztottak 55 ezer menüt, 130 ezer feketét, 150 hl bort, 220 hl sört és 16 hl égetett szeszesitalt. A Karancs Szálló rendezvényei igen sok városlakót vonzottak. Különösen az itt rendezett bálok és a szilveszteri mulatságok örvendtek igen nagy népszerűségnek. Az első itt rendezett Ilona-bálon szépségversenyt is rendeztek. 1965 farsangján a műszaki értelmiségiek és az orvosok tartották méltó helyszínnek a fél éve nyílott Karancs Szállót báljaik megrendezésére. 1966 márciusában pedig a város középiskolás diákjai vették birtokba az épületet, ahol a KISZ Városi Bizottsága szervezett farsangi diákbált. Az 1966 szeptemberében tartott első Palóc bálon közel 300-an vettek részt, köztük 50 osztrák és 10 nyugatnémet turistával. A bálon az országszerte ismert Kazári Népi Együttes ropta a palóc táncokat. Szokás volt a városban, hogy az újonnan nyitott vendéglátóipari egységeket előszeretettel vették igénybe rendezvényeikhez a különféle szervezetek. 1965 márciusában az SBTC elnöksége invitálta szezonnyitó szurkolóestre a drukkereket és családjaikat., hogy ráhangolja a sikerre éhes csapat bajnoki mérkőzéseire. A szurkolók már alig várták a bajnokság kezdetét, hogy az NB I-be visszakerült SBTC a magasabb osztályban bizonyítson. Az edzőmeccsekre a hideg idő ellenére 2-3 ezren mentek ki, a sportkör tagjainak száma is nőtt. Az est hangulatának megteremtéséhez Mezei József cigányzenekara és a Varga-trió tánczenekara járult hozzá, a beszélgetések témája pedig a VASAS elleni mérkőzés esélyeinek latolgatása volt. A televízió tömegvonzó hatását felismerve a jelentősebb vendéglátóipari egységek beszerezték a tv-készülékeket, mivel a sportműsorok, különösen a labdarúgómeccsek nézése jelentős mértékben hozzájárult a vendéglátóipari egységek forgalmának emeléséhez. Bár a városban már ekkor közel 7 ezer tv volt, a szórakozóhelyek nem mondhattak le a tv-ről. Az 1966 -os labdarúgó vb idején a Karancs félemeletén levő tv-t a presszóban állították fel. A vb idejére az Állami Áruház is felkészült, 12 készüléken követhették a magyar válogatott mérkőzéseit. A Karancs Szálló mozaikterme adott helyet a salgótarjáni alkotókat és művészetkedvelőket tömörítő Művészklub összejöveteleinek, valamint hagyományosan itt adták át a Madách-díjat. 1968- ban pedig a mozaik teremben alakították meg a KISOSZ Nógrád Me13 Mérlegen a Karancs. Nógrád 1965. január 12. - Tóth Elemér: Amikor a szakács improvizál. Nógrád 1964 december 17. A Karancs Szálló szilveszteri ételkülönlegességeirőL Nógrád 1965. december 31. 71
