Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Bányaigazgatók (SKB Rt., ÉKI Rt.) Zemlinszky Rezső (1824-1885) (Egy bányagyakornok-nemzetőr útja a bányaigazgatóságig) Nógrád megye üzemszerű barnakőszén bányászata kibontakozásának időszakában élt és tevékenykedett Zemlinszky Rezső, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. első bányaigazgatója. A szénmedencében kifejtett tevékenysége nemcsak a bányászat, hanem a település kiépítésében is meghatározó értékű volt, hiszen a munkássága egybeesett Salgótarján nagyközség fejlődésének megindulásával. Neve lassan a köztudatban mára összeforrt a nógrádi szénbányászattal, azonban magáról az emberről - közéleti, műszaki, településfejlesztő és kultúraszervező szerepéről - felemás értékelések jelentek meg a megyei összefoglaló művekben, különféle szakfolyóiratokban. A megjelent csekély információk nem mentesek a torzításoktól, hibáktól - mivel nem rendelkezünk memoárral Zemlinszky Rezsőtől. Személyét, a korszakról alkotott felfogását a szerzők szabadon asszociálták. A történeti kutatás által napjainkra feltárt életrajzi töredékek lehetővé teszik életének összefoglalását, életpályájának objektív megrajzolását. Az összegzés feladatát nem puszta összefoglalásnak tekintjük a felkutatott tényék-adatok alapján, hanem pontosított, részleteiben élesebben kirajzolt képhez szerettünk volna a kutatás eredményeivel hozzájárulni. Zemlinszky Rezső a Nyitra vármegyei Újhelyen, a későbbi Vágújhelyen (Nővé Mesto nad. Váhom) született 1824. augusztus 22-én. A hajdani mezővárosban a szlovák, német lakosság mellett jelentős számú zsidó lakosság is élt a Vág jobb partján, Trencsén vármegye széléhez közel. Apja, Zemlinszky József postamester és anyja, Cservenka Johanna még a németes hangzású Rudolfként anyakönyveztette a fiát. Ismereteink szerint Zemlinszky csak 1866-tól használta a Rudolf magyar megfelelőjét, a Rezsőt. Elemi tanulmányait szülőhelyén, középiskoláit Győrött, Komáromban majd Pozsonyban végezte. Az iskolaváltások okát nem ismerjük, vélhetően apja szolgálati helyeit jelölik. A pozsonyi kir. akadémia (álladalmi academia) 1843. július 31-én kiállított bizonyítványának (Testimonium Scholasticum) másolata szerint a bölcsészeti tudományokat a „pozsonyi főtanodán" jó előmenetellel végezte el 1842/43-ban. Itt a mechanikát, az építészetet és a vízszabályozást tanulta eredményesen. 1843-ban iratkozott be a nagy múltú Selmecbányái bányászati akadémiára. Érdemes egy pillanatra itt megállnunk. Az udvari kamara a bányászati akadémián (Bergakademie) 1809-ben erdészeti tanintézetet is létesített, mely 1846-ban az akadémia egyik tanszéke lett. Ettől kezdve használták a Bányászati és Erdészeti Akadémia (Berg- und Forstakademie) megnevezést. A tanulmányi időt is ekkor emelték fel négy évre. Kétféle képesítést lehetett szerezni: bányászati (kohászati-pénzverészeti) és erdészeti. Selmecbányán 1735-1872 között egységes bányászkohász képzés folyt, külön oklevelet ekkor még nem adtak, a végzettséget külön nem jelölték. 1875-től vezették be, de nem tették kötelezővé az abszolutórium utáni államvizsgát. Szakképzett bányász megjelöléssel adtak ezután oklevelet a végzett hallgatóknak. 1894-től szerepelt csak az okleveleken a bányamérnöki megjelölés. Kosáry Domokos írja tanulmányában, hogy a hazai műszaki értelmiség nagy része, a bányászat esetében majdnem egésze a kamarai szolgálat keretei között tevékenykedett. „A bányamérnököket az ekkor már nemzetközi hírű selmeci akadémia képezte, mely 1763, illetve 1770 óta gondoskodott az egész Monarchia szakember utánpótlásáról. " Az oktatás nyelve 1867-ig német volt, viszont ingyenes, sőt a rászoruló, tehetséges hallgatók ösztöndíjban is részesültek. Zemlinszky ismereteinek sokoldalúsága a pozsonyi és selmeci akadémiára vezethető vissza. Maga írta, hogy 1843-1847 között „a Selmeczi bányászati főtanodán" a bányászati tudományokat: matematikát, mechanikát, vegytant, földfeletti és földalatti mértant, az általános bányászati géptant, földfeletti és földalatti építészetet, rajzolást sikerrel elsajátította. 1847. augusztus 3-án a német nyelven kiállított „Absolutorium" - az elméleti és a gyakorlati ismereteit ki629