Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Wéber Alajos bányagondnok, Jereb Ferenc főaknász és Schrank János raktárnok állt. Az Emma-akna és Jakab-táró 1863-ban készített térképei már több száz méter hosszú vágatrendszert ábrázolnak, melyek kihajtásához több évre volt szükség.

19 Miután a vasútépítkezés került előtérbe, a bányák a vállalkozás fedezetéül szolgáltak: „Cs. kir. Szab. Pest-Losonc-Besztercebányai Vasút és Sz. István Kőszénbánya Társulat". Legnagyobb gond továbbra is a tőkehiány volt, mert míg 1863-ban a tiszta jövedelem 9370 forint volt 32 522 forint bevétel mellett, 1864-ben nem tudtak nyereséget felmutatni. A vállalkozást lassan a bizalmatlanság hálója fonta körül. Az előleget, mely a vasútépítkezés megindításához kellett, Forgách Antal szerezte meg az ínségkölcsönből. 1864-ben Reviczky Szavér hírlapíró a Pesti Naplóban támogatólag írt a kőszéntelepekről. 1865-ben a Magyarország Anyagi Érdekei с nemzetgazdasági folyóirat ismertette a „Pest-Losonc-Besztercebányai vasút és Szent István kőszénbánya társulat" alapszabályait. Az 1. Fejezet 1. §.-ból tudjuk meg, hogy az 1863-ban kapott engedély alapján „...a sz. István kőszénbánya társulat képviselői u.m. Báró Prónay Albert, Havas József, Korizmics László, Fiuk Ede, Kohen Jakab és Brellich János, úgy az ezekhez csatlakozott góthai Herczeg Koburg Koháry Ágoston, gróf Forgách Antal és József, báró Sina Simon, gróf Czebrián Ferencz, és Gyürki Pál örökösei urak, mint engedélyt és kiváltságot nyerők, valamint ezen legfelsőbb engedély 19dik §-hoz képest a nevezettekkel aláírás útján egyesült részvényes tagok a magas kormány jóváhagyása mellett a következő szabályok értelme szerint egy részvény társulatot alakítanak". Céljaik között szerepelt: „2. §. A részvénytársulat czélja. a) Fölépítése és üzlete a legfelsőbb helyről nyert engedély 23-dik §. erejénél fogva Pestről Hatvan és Losonczon keresztül Beszterczebányáig vezetendő gőzmozdonyos vasútnak (személy és áru szállításra); nem különben a társulat érdekében szükségesnek mutatkozó egyéb pálya meghosszabbításoknak, szárny és bánya utvonaloknak, végtére fölállítása bármi más szállítási eszközök és járműveknek vízen, vagy szárazon az engedély 23dik §-a értelmében. A társulat fenntartja s annak idején fölhasználandja azon előjogát, mely a vasúti engedély második szakasza által a vasúti szárnyvonalok építésére és a vasútnak Beszterczebányától Oderbergig való folytathatására nézve reá ruháztatott. b) Magyarországban Nógrád Vármegyében kebelezett Salgó-Tarjáni és szomszéd határokban létező, az engedélyezett társulat tulajdonához tartozó vagy jövőre még szerzendő kőszéntelepek mívelése s a kiaknázott kőszénnek értékesítése. 3. §. A társulat czége „cs. kir. szab. Pest-Losoncz-Beszterczei vasút és szent István kőszénbánya társulat. 4. §. A társulat székhelye Bécs s birói hatósága a bécsi kereskedelmi törvényszék, a társulat czége Bécsben és Pesten bejegyzendő. 7. §. A szent István kőszénbánya társulat egybeolvad a hozzá csatlakozott vasút társulat részvényeseivel, kiket a Salgó-Tarján, Zagyva, Pálfalva, Kazár helységek, ugy Szőrös, Inászó és Csernik puszták határaiban létező kőszéntelep és bánya fölszerelési összes vagyonában részesít, a mint azokat a földbirtokosoktól szerződvények mellett megvette, több évi jogos és háborítlan használata, s kiaknázása, nem különben a telekkönyvekben beiktatás által biztosította. "

20 A vasútépítés mellett próbálkoztak bányanyitásokkal is, 1865-ben sikerült József-Johann védnév alatt megkapott bányatelken előbb József-tárnát (10 kettős bányamértékkel), majd jóval később 1879-ben József-aknát (50 kettős bányamértékkel) megnyitni. A József-tárnánál építették meg a Pestről vezetett vasútvonal ideiglenes végállomását egy rakodóval. Magában a faluban nem tudtak telket venni állomás céljára Szilárdy Ödöntől. A Társulat pénzügyeiről már 1864-ben készült rendőri jelentés, mely feltárta a vesztegetésekre fordított üzletmenetet. Ezeket a pénzügyi nehézségeket csak fokozta a bécsi Schuller bankház csődje 1865-ben, ugyanis a társulat pénzügyeit ők intézték. 1865. július 11-én így szintén csődöt voltak kénytelenekjelenteni. Lemondott Schmidt Pál, helyére Pancaldi Márkust nevezte ki a társulat vezetése, s mintha semmi sem történt volna, újabb szénterületek megszerzéséről tárgyaltak Baglyasalján. Az Andó családtól megvásárolt birtokon létesültek a Jakab-tárók, az ún. „Jakobi" bányatelken. 1866. ok435