Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

4.2. Felső-Zagyva - Tárna közti dombság 4.2.1. Zagyva-völgy A kistáj átlagosan 180-400 méter között változó tengerszint feletti magasságú, aszimmetrikus folyóvölgy a Cserhát és a Mátra között. Északi része dombsági-medencedombsági, déli része tagolt síksági környezetben található. A kistáj egy É-D-i futású szerkezeti árokban helyezkedik el, amely több helyen völgymedencévé szélesedik. Az árokrendszer a miocén végén alakult ki, északi része oligocén-miocén agyagmárga, riolittufa. A középső rész oligocén-miocén slír, homokkő, márga. A déli részét a pleisztocén agyagok, löszderivátumok fedik. Andrásfalva (Zagyvapálfalva-Salgótarján) Salgótarjántól délre, a várossal 1960-tól szervesen egybeépült Zagyvapálfalva 1910-ben jött létre. Az egyesítéskor Alsópálfalva, Felsőpálfalva, Andrásfalva községek, Felsőpálfalva-bányatelep, Kotyháza és Csókás bányatelep közigazgatási összekapcsolása történt meg. A csókási bánya gyökerei a megyei üveggyártás kezdetéhez nyúlnak vissza. 1868. április 15-én keltezett szerződésben Pfáhn, Daniek és Both cég 8000 forintért bérbevette Felső-Bzova üveggyárát, április 21-én pedig a Málnapatak melletti Hámor üveggyártelepet.

1 A Nógrád megye északi részén történt események érintették vidékünket is, miután az üveggyári kemencék kőszénnel történő fűtésének a gondolata felvetődött. Both Ernő és a losonci ügyvéd Steiler Antal már 1867. augusztus 2án megszerezte a salgótarjáni volt úrbéresektől és Béres Jánostól a szénkutatási jogokat. Béres a „Salgó-Tarjáni Egyház és Iskola" képviselője volt. A kutatási jogok „Üres völgyben, Sóskút mellett"-i területre vonatkoztak.

2 A két vállalkozó 1867. szeptember 14-én kötött egyezséget a kőszénkiaknázási jogra, melynek során Steiler Antal 75%-os, Both Ernő 25%-os részesedésben egyezett ki. Rögzítették azt is, hogy egymás tudta nélkül sem kezelni, sem átruházni nem lehet a kőszéntulajdont..

3 A telekkönyvbe 1868. július 8-án jegyezték be a „kőszén és érckiakndzási és áshatási" jogot.

4 Egy hónap elteltével a tévesen jegyzett érckitermelési jogot törölték.

5 Az újonnan alakult Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. helyi bányaigazgatósága nem nézte jó szemmel a vállalkozás meglétét területük szomszédságában, ezért jogsértés címén beperelte a vállalkozókat. A besztercebányai kir. kerületi bányabíróság a vizsgálat során elismerte az SKB Rt. jogelődjei által szerzett elsőbbségi jogokat. Both és Steiler 1869-ben továbbra is fenntartotta Salgótarján határában a zártkutatmányait, sőt további szénkutatási engedélyekért folyamodott.

6 Bóth Ernő, mint friss pálfalvai birtokos „öröktulajdonjoggal bíró birtokára" kérte meg a kutatási engedélyt a fennálló törvények értelmében. Kérését azzal utasították el, hogy az SKB Rt. már korábban lekötötte a pálfalvai szénjogokat.

7 1870. február 28-án a bányahatóság törölte Steller és Both kőszénkutatási jogát.

8 Both Ernő ideiglenes jelleggel felhagyott a salgótarjáni szénbányászatba való bekapcsolódással és vállalkozással. A korábban említett Pfahn, Daniek és Both cég 1869-ben felvette az Első Magyar Üveggyár Rt. nevet, és az üveggyári vállalkozásuk kiterjesztése érdekében épületeket vettek bérbe Málnapatakon. Both Ernő 1871-ben már igazgatóként kötötte meg a szerződéseket.

9 Az EMÜ Rt. 1873-ban csődbe ment, bezárta Felső-Bzova gyártelepét, a Hámor üveggyárat azonban üzemeltette. Both Ernő ekkor tűnt fel ismét Salgótarján környékén és fogott új vállalkozásba Csókás-pusztán.

10 A Felsőpálfalva és Andrásfalva között található pusztán a természet nehéz körülményeket teremtett az itt élő 77 lakosnak (1874). 1869. július 10-én gr. Gyürky Ábrahám és Jeszenszky Sámuel és Danó adásvételi szerződést kötöttek a 617 holdnyi csókási birtokon található kőszénre. Ezzel a Jeszenszky fivérek megszerezték a terület bányaművelési jogát. A terrágium minden mázsa kőszén után 2 kr volt.

11 1869. október 16-án válik világossá, hogy a vállalkozás célja „...puszta csókási birto360