Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

15. Papp Károly: A magyar birodalom vasérc és kőszénkészlete. Bp. 1915.807. o. Bányászati és Kohászati Lapok. 1910.

1. k. 46. o., 1910. II. k. 754. o* 16. MÁFI. Adattár. С X. 10. Kovács Béla jelentése. augusztus 28. 17. Besztercebányai Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése. 1911.87. o. NML. Filmtár. 287. d. 18. Papp Károly. 1915. im: 807. o. Bányászati és Kohászati Lapok. 1911. II. k. 330. o., 1912. II. k. 169. o. 19. OL. Z. 40.5. cs. 20. Déry Károly: Magyar Bányakalauz. 1914.58. o. Bányászati és Kohászati Lapok. 1919-1920-1921. statisztikai adatok. 21. MÁFI. Adattár. С X. 14.1920. 22. MÁFI. Adattár. С X. 16. Vitális István jelentése. 1920. november 18. Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron. 1939.306. o. 23. AlliquanderÖdön: Magyarország bánya és kohóiparaaz 1912-1926. évben. Bp. 1931. 24. Alliquander Ödön.1931. im: 23. о. 25. Szomszéd András. 1996. im: 128. о. NML. XI. 5. SKB Rt. Verőce 60. k. 301.0. 2.1. Nyugati-Cserhát 2.1.1. Kosdi-dombság 2. Cserhátvidék Kösd A kistáj hegységperemi dombság, átmenet a Cserhát és a Duna-völgy síksága között, csupán a Naszály mészkőtömbje emelkedik 652 méteres magasságba. A Köteles hegy (264 m) tövében, a Kosdi-patak partján alakult ki Kösd falu. 1950-től Pest megyéhez tartozik.

1 A Cserhátban a legidősebb barnakőszéntelep a kosdi eocén korú, jó minőségű barnakőszén. Javarészt az alsó eocén szintjeiben települnek a triász alaphegységen. A kosdi előfordulástól eltekintve az eocén kőszénmedencék a Dunántúlon találhatók. A nagy kalóriaértékű (6803) és erősen bitumenes szénmező eddig ismert része kis kiterjedésű, települése hegyszerkezetileg zavart, vetődéses. A széntelep keletkezése idején a mai Földközi-tenger meleg vizű őse délnyugati irányból nyomult erre a területre. Belőle tengerparti sziklatörmelék, agyag és mészkő keverékéből álló márga, mészmárga és nummulinás mészkő rakódott le. A trópusi éghajlaton keletkezett parti láperdők, karsztlápok növényzete alakult át „karsztkőszén" telepekké. Az eocén korú rétegek foszlányai a nézsai bauxittelep fedőjében jönnek elő.

2 A kosdi szénmedence nem képezte egy fontos bányászat tárgyát, de az itt előforduló vízbetörések révén a karszthydrológia szempontjából fontos kutatandó területnek számított. A széntartalmú édesvízi rétegcsoport csaknem közvetlenül települt a dachsteini mészkő feküre s csakis kisebb vastagságú alapkonglomerátum és vörösagyagok választják el a szénteleptől. Kösd községtől északi irányban, a Naszály délkeleti lábánál az ún. „Szent László pénzét", azaz nummuliteseket tartalmazó eocén korú mészkő alól a vízjárta Bodor-árokban került a felszínre széntelepecske. Vitális István szerint 1768-1771 között Sanderspiel bányapolgár is ismerte ezeket a kibúvásokat, aki Verőcén bányászkodott. Ezt a tényt közölte később Vitális Sándor és Meisel János geológus is.

3 A szénkutatások időpontját két forrásunk is 1899-re teszi, amikor Mandel, Hoffmann és Quitner építési vállalkozók próbálkoztak feltárással a területen.

4 A földtani intézet laboratóriumába is küldői