Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Irodalomtörténet - Sulyok Bernadett: Magyar Műhelyes „háromszögelési” pontok

1993. nov. 24.), melynek referátumai később könyv alakban is megjelentek.2 Az írásom címét ihlető kötetének egy példányát szerzője a főigazgatónak dedikálta („Posztmodern” háromszögelési pontok): „Praznovszky Mihálynak sok szeretettel, barátsággal pesti találkozásunk alkalmából. Bp„ 1994. ápr. 21. Nagy Pál”. Praznovszky 1996. márc. 19-én írott leveléből az is kiderül, hogy közös rádióműsorban szerepeltek, melynek felvételét ekkor postázta Franciaországba.

Nagy Pál 1994-ben, 60. születésnapja alkalmából megkapta Nógrád megye közgyűlése díszpolgári címét, 1994. szeptember 16-án irodalmi estet tartott szülővárosában Bujdosó Alpár, L. Simon László és Sőrés Zsolt társaságában, amelyen bemutatták a Palócföld (főszerkesztő: Pál József) Nagy Pál-különszámát, az ünnepelt nagy meglepetésére. Praznovszky Mihály két ízben, 1986-87-ben, majd 2001 és 2007 között volt a nógrádi periodika főszerkesztője. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójaként, kollégáival közösen, humoros dísztávirattal köszöntötték Nagy Pált jeles születésnapja alkalmából, akit 1996- ban kitüntettek a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2000-ben pedig József Attila-díjat kapott. Vizuális, inter- és multimediális irodalmi munkáival avantgárd kiállításokon, fesztiválokon szerepel (pl. Magyarország, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Portugália, Görögország), ilyen típusú művek nemzetközi megismertetésében és terjesztésében vesz részt, európai és észak-amerikai avantgárd folyóiratokban publikálja írásait.

Praznovszky Mihály két szívügye, meghatározó kutatási területe Madách Imre és Mikszáth Kálmán munkássága, az ő emlékhelyeik, kultuszuk ápolása. Egy 2011-es, Horváth Évának adott interjújában erről úgy nyilatkozott, hogy nemcsak a szülőföld azonossága miatt; Mikszáthhoz már szinte atavisztikusan kötődik: első pályamunkáját róla írta tízévesen, az első jutalomkönyv, amit kapott, az ő műve volt. Az 1993-ban alapított Mikszáth Kálmán Társaság örökös elnöke, évtizedek óta kutatja életútját, de még ma is úgy érzi, nem fedte fel minden titkát, s így a következő húsz évre meglesz a feladata. Ba- latonfüred önkormányzatával a Jókai-kultusz révén került kapcsolatba, s azt a feladatot kapta, hogy hozzanak létre egy múzeumegyüttest: ez lett a Vaszary Villa Galéria, a Városi Múzeum és a Jókai Mór Emlékház. 2009-ben útjára indították a Tempevölgy folyóiratot, melynek neve Jókai Mór balatoni útíeírásából származik (A magyar Tempevölgy, 1857), s negyedévente jelenik meg, ennek főszerkesztői posztját 2015-ig látta el. A folyóirat két könyvsorozatot jelentet meg, az egyik a szépirodalmi, irodalomtörténeti tematikájú Tempevölgy könyvek, a másik a képzőművészed tematikájú Tempevölgy albumok.

Nagy Pál „különvéleményét” a neoavantgárd fogalom használatával kapcsolatban Avantgárdról avantgárdra című előadásából ismerhetjük meg, amit 1998-ban a Neoavantgárd a magyar irodalomban, a hatvanas évektől napjainkig címmel Pozsonyban rendezett konferencián adott elő: „abszurd és használhatatlan a neoavantgárd terminus, amelyet egyébként Szabolcsi Miklós ültetett át a magyar irodalomkritikába és irodalomtörténet-írásba az olasz marxista irodalomkritikából.”3 A Magyar Műhely avantgárd értelmezése a következő: „minden kornak megvannak a maga modernjei (és kon- zervatívjai); megvannak modernizmusának avantgárd és radikális avantgárd irányzatai,

2 NAGY Pál: József Attila és az avantgárd - avagy felhők a magyar irodalomban, in: „A Dunánál” - Tanulmányok József Attiláról, szerk. Tasi József, PIM, Bp., 1995, 181-192.

3 NAGY Pál: Journal in-time - Él(e)tem III. köt., Kortárs, Bp., 2004, 121.

241