Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Fodor Miklós Zoltán: A Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztálya (1923–1944)
További elképzelés szerint a védkuny- hó alapja lett volna egy újabb menedékháznak. A terv szerint a Szent István Menedékháznak nevezett építmény az 1938- as Szent István emlékév alkalmából készült volna el. A védkunyhót egy emelettel megtoldották volna. A rendelkezésre álló információk alapján az épület semmiképpen nem lett volna a Salgó Menedékház ve- télytársa, hiszen a tervezett költségek nagyságrenddel kisebb beruházásról tanúskodnak. Az MTSZ-en keresztül az állam 1000 pengő támogatást ítélt meg 1938 végén az építmény kivitelezésére, a teljes építészeti költség mintegy 3600 pengőt tett ki. A menedékházon sokkal inkább egy kibővített, egy emelettel megtoldott, komfortasabbá tett védkunyhót kell értenünk az ismert költségek szerint. Az építkezéshez szükséges építőanyagok helyszínre szállítása történt meg. A beruházás 1940-re teljesen hamvába holt. A jelek szerint a védkunyhó és a tervezett menedékház Dornyay Béla szívügye volt, aki sokat tartózkodott a helyszínen az 1938-1940-es időszakban. Van arra utaló jel is, hogy Förster Kálmánt a karancsi menedékház ügye, a védkunyhó továbbfejlesztése - talán egyéb teendői miatt - valamiért kevésbé foglalkoztatta.133 A puritán módon berendezett kunyhó mellett tartotta meg 20. vándorgyűlését a budapesti székhelyű MKE Fátra Osztály, 1937. október 17-én. A vasúton érkező „fátrásokat” a helyi osztály is elkísérte a Karancsra. A vándorgyűlés előtt csendes misére került sor a Karancs Kápolnában. Estefelé a Római Katolikus Olvasóban sor került a két osztály közti ismerkedési estre, mely disznótoros vacsorával ért véget.134 Az osztály ebben az időszakban is képviseltette magát a különböző turista egyesületek országos rendezvényein, így az MTE 1937. június 13-i Kékes-tetői vándorgyűlésén is.135 Az MKE 1938-as őszi vándorgyűlésére október 18-án került sor Hollókőn. Az egyesületi napirendi pontok után a résztvevők megtekintették a hollókői Gyöngyösbokréta bemutatóját, majd a bujáki ebéd után az ottani Gyöngyösbokréta felkeresése következett. A központi egyesület külön autóbuszokat indított, melyek Salgótarjánt és a megye jelentősebb településeit is érintették.136 A salgótarjáni osztály 1938-ban sorra látogatta meg a társosztályokat, hogy vetített képes és propaganda előadásokban ismertessék a vidékük szépségeit. A május 7-8-i, Ózd-Aggteleki kirándulás alkalmából az ózdi szervezetben, a június 5-6-i alföldi kirándulás alkalmából a debreceni MTE osztály számára tartottak ismertetőt. Utóbbi alkalommal Horváth László és Korompay Kálmán mutatta be a turistavidéket és a Salgó MeneA Karancs kápolna és védkunyhó. Dornyay Béla „Honismertető” képeslap sorozatából (DBM dokumentumtár) 133 Uo., valamint DBM Dokumentumtára, Dornyay hagyaték. 511/66 134 A Munka. 1937. október 9. 135 A Munka. 1937. június 5. 136 A Munka. 1938. október 15. 149
