Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Történelem - Fodor Miklós Zoltán: A Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztálya (1923–1944)

Az Egyetemiek Menedékháza Galyatetőn, 1930-as évek eleje (Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

A salgótarjániak szobája a „manzárd” térben volt. A berendezésről a Turistaság és Al- pinizmus egy 1925-ös száma tudósít. Négy kettős (emeletes) vaságy volt benne nyolc férőhellyel, melyeket rugós ágybetéttel és több rétegű matraccal láttak el. A falazat egy részét rácsos faburkolattal látták el. A fűtésről egy „hatalmas folytonégő kályha” (valószínűleg a salgótarjáni vasöntöde Perpeetum kályhája) gondoskodott. Egyértelműen a ház legbarátságosabb, legotthonosabb szobájaként írták le.65

A Salgó menedékház 1935-ös megépítéséig a Galyatetői turistaház egyben a salgótarjáni osztály elsőszámú turistabázisa, számos kirándulás és belső rendezvény első számú célpontja, illetve helyszíne, vidám együttlétek, mulatságok otthona volt. A ház azonban Salgótarjántól kicsit távol esett, így korán megfogalmazódott az igény egy közelebbi, a Karancs-Medves vidéken létesítendő turistaotthon iránt. A Munka egy 1930-as számában Vadkerthy Béla bányatársulati tanító „A Karancs Bércei között” című tárcájában írta: „A messzi-messzi Mátrában kalandozunk. Ott építkeztek, ott teremtettek Salgótarján és környékének kényelmet. S itt, a saját vadregényes hegyeinkben nélkülöznünk kell ”66

A Karancs-csúcs kilátótornya

A Karancs-hegység legmagasabb pontja, a Karancs-csúcs 729 méteres magasságával Salgótarján környékének legmagasabb pontja, katonai zsargonnal „uralgó magaslat”, így

65 Turistaság és Alpinizmus. XV. évf. 1925.

66 A Munka. 1930. június 14.

136