Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Fodor Miklós Zoltán: Árvizek és patakszabályozás Salgótarjánban
A szabályozási-mederrendezési szándék évtizedekig nem realizálódott. Valószínűleg nem a cselekvési szándék hiányzott, a jogi-közigazgatási háttér is biztosított volt, sorra születtek az alispáni engedélyek. Másra nem gondolhatunk, csak a permanens anyagi forráshiányra. A folyóvizek szabályozása mellett az árvizek kiküszöbölésének másik módja a települést övező magaslatok fásítása, az egykori erdők újratelepítése volt. A fásítási törekvéseknek Erzsébet királyné 1898-as meggyilkolása után Darányi Ignác földművelésügyi miniszter faültetési kezdeményezése adott új lendületet. Salgótarjánban a vállalatok, intézmények, magánbirtokosok faültetésbe kezdtek, illetve fokozták az addigi gyakorlatot. A RMSV Rt. folytatta a Borbély-liget (Dolinka) telepítését, valamint Salgóbánya régi bányaterületeinek fásítását. A római katolikus egyház tízezer akáccsemetét ültetett. A föld- birtokos Szilárdi Ödön a Kovácshegy dűlőben és Salgóvár alatt, Luby Géza a Meszestetőn, Klein Jakab a „Pécskő laposán”, a volt úrbéresek a Szentgyümölcsi dűlőben fásítottak. Összesen 131 552 facsemetét ültettek az akció nyomán. A század elejétől megfigyelhető egy faváltási tendencia. A természetes növénytakarót képező tölgyesek- bükkösök helyét zömmel akácerdők foglalták el, illetve ekkoriban jelentek meg kisebb csoportokban fenyvesek a város környékén. A vízmosásos domboldalak, a haldák, salak- hányók fásítása folyamatosan zajlott.23 A SKB Rt. városkörnyéki területeit Kuncze Károly főerdész kezdte szakszerűen erdősíteni az 1880-1910 közötti időszakban.24 A Tarján-patak szabályozása és mederrendezése 1915. május 16-án az alispán engedélyezte a Tarján-patak Farkas Zoltán mérnök által előző évben készített, és a besztercebányai kultúrmérnöki hivatal által szakértői észrevételezésben részesített szabályozási tervének végrehajtását. A háború miatt a munkák még egy évtizedig nem kezdődhettek meg, többek közt a hadiállapot miatti munkaerő- hiány miatt.25 Az 1914-ben készített szabályozási terv azonban alapja lett az 1925-1926- ban kivitelezett munkálatoknak. 1922. május 22-én elfogadtak egy ideiglenes városszabályozási tervet, melynek fontos elemét képezte a patakszabályozási, illetve mederrendezési terv. A következő évek városrendezési tervpályázataiban is szerepeltek a patakszabályozási-mederrendezési tervek.26 A rendezési tervek célja az árvízvédelmi megfontolásokon túl építési területek nyerése, illetve azon lehetőség megteremtése volt, hogy a patak közelében szabályosan tervezett utcahálózatot lehessen kialakítani. Érdekesség, hogy a RMSV Rt. még 1923-ban benyújtott egy a Tarján-patak medrét 500 méter hosszban áthelyező rendezési tervet. 1924-ben pedig a vállalat kezdeményezte a Salgó-patak alsó szakasza mederburkolási munkáinak engedélyezését. A cél az volt, 23 CS. SEBESTYÉN: A Salgótarján körüli erdőkről, 29. 24 SZVIRCSEK: Salgótarján - táj és környezet, 15. 25 MNL NML Polgármesteri iratok. 8497/1927. Tarján-patak rendezése. Engedélyokirat Nógrád Vármegye alispánjától a Tarján-patak szabályozására, 1915 26 MNL NML Polgármesteri iratok. 8276/1929. A városszabályozási terv jóváhagyása, építési módok, utca szélesség megállapítása. Előadói ismertetés a városszabályozási tervpályázatokról 1926. 01. 14. 121
