Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Történelemtudomány - Jakus István János: A közlekedés, az ipar és a városi fejlődés kapcsolata Salgótarjánban és környékén

nala, azonban láthatóan nem az egyik legkorábban épült is, hiszen a legelső vasutak ekkor még magánvállalatokként működtek. Csak a későbbiekben vásárolja fel folyamatosan a fontosabb fővonalakat a MÁV. Ennek a közös múltnak köszönhető, hogy a MÁV és az SKB egyezségre jutott a kőszénellátás és a szállítás terén, mellyel hosszú ideig kölcsönösen segítették egymást9.

Az állami vasúttársaság számára ez a fővonal jelentős hasznot hozott és sokáig az egyetlen nemzetközi kapcsolatot biztosította a meglévő és tervezett vonalhálózatán keresztül. Mivel a kiépítettség nem volt teljes, ezért a lehető leggyorsabban megépítették a Salgótarján - Losonc, a Losonc - Zólyom - Körmöcbánya - Ruttka és a Ruttka - Oderberg hiányzó szakaszokat. így Oderbergen keresztül napi 4 pár közvetlen expresszvonat közlekedett Pest és Berlin között, így biztosítva kapcsolatot Poroszországgal10 11. A vasútvonal meghosszabbítása során a Salgótarján központi területére eső vasútállomás kiépítése nem történt meg azonnal, így a le- és felszállás ezeken a helyeken előzetes értesítés segítségével történt meg, mint feltételes megállóhely a települési szálloda mellett. Pár évvel később épült ki a Fő téri állomás. A vonal beindítása után már megmutatkoztak a technológiai korlátok, és a vasúti pályakapacitás szűkössége miatt a második vágány kiépítése történt meg11.

2. ábra - Salgótarján állomás dolgozói (forrás: Domyay Béla Múzeum)

9 Milák Béla: A vasútépítés hőskora Nógrádban (A Nógrád megyei múzeumok évkönyve XXXI. kötet; Szerkesztette: Bagyinszki Istvánná, dr. Mattis Ferenc; 2008; Salgótapán; Kiadta a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet)

10 Tisza István: A magyar állami és magán vasúttársaságok kialakulása 1847 és 1875 között (Magyar Vasúttörténet I.; Szerkesztette: Dr. Kovács László), 1995, Budapest (Kiadta Magyar Államvasutak Rt)

11 Szvircsek Ferenc: A nagyipar szerepe Salgótarján város arculatának formálásában (Palócföld 93/1, XXVII. évfolyam január - február; Salgótarján LXX. rovat; Főszerkesztő: Pál József); Salgótarján, 1993 (Nógrád Megye Közgyűlésének folyóirata; Kiadta a Nógrád Megyei Közművelődési Központ)

125