Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Művészettörténet - K. Peák Ildikó: Egy gyűjtő portréja (Mihályfi Ernőről)
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA XL JMÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. zásából 1976-ban részt vett a hagyaték felértékelésében, mely egy nagyobb része 1977-ben, az akkori Nógrád megyei Tanács VB (Hoffer István tanácselnök képviseletében) és Mihályfi Ernő özvegye, Filo között kötött szerződés értelmében, vásárlás útján Nógrád megyébe került. A hagyatékról kialakított teljes kép megismeréséhez egyébként nagyon fontos adalék, hogy bár az intézményünk birtokában lévő műveket aposztrofáljuk ebben a kis tanulmányban gyűjteményként, de ezeken felül még nagyon fontos és értékes alkotások találhatók a hagyatékban, festmények, illetve gazdag plasztikai anyag, melyből kiemelendőnek tartjuk a tulajdonképpen Mihályfi Ernő által felfedezett Mészáros László népfront témájú terrakotta kisplasztikáit, illetve Borsos Miklós szobrait és plakettjeit. Milyen ember is volt Mihályfi Ernő, a műgyűjtő? A jó barát, Pátzay Pál így emlékszik rá a Művészek, barátaim című kötet előszavában: „A képzőművészetekhez fűződő viszonyát a bennszülött természetes együttérzéséhez hasonlíthatom, úgy tapintotta a művet, mintha maga is rajzoló, vagy festő lenne. Ez magyarázza, hogy ízlése, válogatása mintha bizonyos tájszóIóls-jelleghez ragaszkodott volna: az őszinteséghez, mindig az eljövendő felé fordulva. Különösen a meg nem becsült, de becsülésre érdemes művészekre figyelt újságírói pályája kezdetétől fogva mindvégig. ... A harmincas évek végén, amikor kertje, kis háza lett a Rózsadombon, egészen nagyvonalú odaadással ültette tele kertjét különleges, ritka növényekkel, melyeket azután példátlan figyelemmel gondozott. A második világháborúban kertje, háza rommá lett, ez nem csüggesztette el, hanem még inkább hevítette a növények iránti szerelmét. Talán ez volt a legbensőbb gyönyörűsége. A réginél még nagyobb és gazdagabb kertet alakított ki, egy csodálatos, bensőséges, élő világot. ”14 Szándékosan hosszasabban idéztük Pátzay Pál előszavát, mely sorok sokat elárulnak Mihályfi Ernő személyiségéről, még akkor is, ha figyelembe vesszük a jó barát elfogultságát. Más források, visszaemlékezések is utalnak szerénységére, derűs, bölcs nyugalmára. Az ízléséről fent idézett sorok igazolják sejtésünket, mely szerint elsődlegesen a figuratív művészethez vonzódott. A Mihályfi-villának a II. világháború által tönkretett, majd újjáépített kertje ma Budapest természetvédelmi területei közé tartozik. A növényekkel szépen betelepített parkban, a ház közelében sziklakertet látni, kövei a rommá lőtt régi villa építőkövei, melyek őrzik a régi falakat s a régi kertet. Úgy érezzük, ez a folytonosságra való törekvés, a folyamatosság igénye, a szerves építkezés a jellemzője a gyűjtemény létrejöttének és alakulásának. Az 1920-as évek közepétől a Nemzeti Szalon kiállításait járó, a bemutatott műveket figyelemmel kísérő újságíró megismerkedve kora s a megelőző évtizedek művészeti irányzataival, a sokféle izmus közül kiválasztotta a személyiségének leginkább megfelelő, azt leginkább tükröző irányzatok képviselőinek műveit, mellőzve az 14 Pátzay, 1977. 10. 264
