Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Régészet - Balogh-László Emese: A salgói vár kora újkori kerámiaanyag

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLAlJUL ^MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI.

mertek Fülekről,38 Csővárról39 és Egerből is. Utóbbi egy 1556. évi pénzzel keltezett leletegyüttesből került elő.40

Ezzel párhuzamosan a sávos festésű fülkarimás korsók elterjedése is megkezdődhetett a 16. század elején. Egy korai, pénzleletekkel a 16. század első harmadára keltezett korsótöredék került elő Gortva-Bizófalván (Bizovo), a falu egyik házának pincéjéből. A záróveret II. Lajos 1517-es érme volt.41 A kancsók és korsók esetében a festett és bekarcolt díszítés együttes alkalmazása a 16. század első harmadában terjedhetett el.

A fehér fazekak esetében már nem köthető biztosan a 16. század elejéhez a visz- szakarcolt vörös festés megjelenése. A legkorábbi, általam ismert festett-bekarcolt díszítésű lelet a gortva-bizófalvi (Bizovo) templomban talált edény, melynek vállán vörös festett sávba karcolt, egyenes vonalak között körbefutó hullámvonalak láthatók.42 Az edényt, melybe egy újszülöttet helyeztek, Tomka Gábor feltevése szerint már a romos templom területén ásták el.43 Mivel a templom körüli temetőben talált legkésőbbi veret 1520-ból származik,44 emellett az előzőekben említett pincében egy 1517-es pénz került elő, így feltételezhetjük, hogy a templomot és a falut 1520 körül elhagyhatták lakosai. Vagyis az edény csak ezt követően kerülhetett a földbe.

További támpontot nyújtanak a fazekak keltezéséhez a Csepel-sziget nyugati oldalán végzett leletmentő ásatásokból előkerült edények. Ezeket a fazekak nem szórványként, hanem egy településen találták, mely feltehetőleg 1541-ben, de 1565 előtt biztosan elpusztult.45 Mohiból több, a 16. század végére keltezett festett-bekarcolt töredék ismert.46 Tehát ha a rétegtani értékelések helyesek, akkor megállapíthatjuk, hogy a vörös festés tovább élt, sőt, igen kedvelt lehetett a 16. század második felében is.

A Salgón előkerült fehér anyagú, vörös festésű, a festésbe visszakarcolt vonalakkal díszített leletanyag csak megerősíthet minket abban, hogy ez a csoport igen népszerű lehetett a 16. század folyamán. A várból előkerült leletek kivétel nélkül pusztulási-omlási rétegekből származnak, illetve a ciszternából kerültek elő. így a rétegviszonyok, a leletanyag, valamint az írott források alapján egyaránt a vár életének utolsó szakaszából származnak.

38 Kalmár, 1959. LXXIII. tábla

39 Feld-Jakus-László, 1979. 46.

40 Kozák, 1964. 229. és 262. 41. kép

41 Drenko, 1994. 144.

42 Drenko, 1994. 132.

43 Tomka, 2004. 91.

44 Drenko, 1994. 134-135.

45 Írásné, 1998. 310-311.

46 Tomka, 2004. 91.

71