Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Történelemtudomány - Nickel Réka: A „Rimai” identitás kialakulása/kialakítása a salgótarjáni acélgyári kolónián
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYELXL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. PME®*. Szvircsek Ferenc gyártörténeti munkája3 ismeretében a témában újat nem igen lehet mondani, így e nagy múltú társaság történetét csak röviden kívánom ismertetni. 1868-ban jött létre a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat. A Társulat célját az alapszabályzat 1. paragrafusa tartalmazza: „A salgó-tarjáni vasfinomító társulat czélja a nyers vasnak egy nagyobbszerű vasgyár felállítása útján (nógrádi) kőszénnek való finomítása, és mindennemű rúdvas, géprészek, tengelyek, lemezek stb. előállítása által a honi vasipart előmozdítani s a külföldeli versenyzésre képessé tenni. ”4 A hely kiválasztásában fontos szempont volt, hogy 1867 májusától 1871 májusáig Salgótarján volt a Pestről kiinduló vasúti fővonal végállomása. 1881. március 21-től több vállalat fúziójával létrejött a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság.5 A vállalat műszaki és adminisztratív vezetését a Salgótarjánban működő műszaki vezérigazgatóság látta el, a kereskedelmi és pénzügyi irányítást a társulat budapesti székhelyéről a kereskedelmi igazgatóság intézte.6 1889-ben a salgótarjáni vasgyár elnevezése is megváltozott, az üzem neve Salgótarjáni Acélgyár lett.7 Az I. világháború kirobbanása után csökkent a gyár termékeinek piaci köre, de a kiesést pótolták a növekvő hadirendelések.8 A kommunista ideológiával már a kezdet kezdetén sem fért össze egy a munkásaival emberségesen bánó kapitalista nagyvállalat, így megpróbálták vezetőit lépten-nyomon befeketíteni. Borbély Lajos becsületsértési pert is indított egy esetben a Kassai Munkás című lap szerkesztője ellen.9 A probléma kiindulópontja az volt, hogy Borbély Lajos gyárigazgató nyugalomba vonulása alkalmából, saját vagyonából a Rima elaggott munkásainak 50 000 Korona, és a tisztviselők gyermekeinek ösztöndíj gyanánt szintén 50 000 Korona alapítványt tett. A Kassai Munkás 1914. júl. 11. VIII. évfolyam 28. számában azzal vádolja a „Rimáék legnagyobb kutyáját”, hogy abból gazdagodott meg, hogy meglopta a munkásokat. Csatolva van a Kassai Munkás Lap és a Korompa - a Szepesség ipari és kereskedelmi érdekeit szolgáló társadalmi hetilap - aktuális száma is.10 A Korompa védelmébe vette Borbély Lajost és a Kassai Munkás cikkét komisznak nevezte, valamint felszólította az említett számában a Kassai Munkást, hogy kérjen bocsánatot Borbély Lajostól. Ezt az 1914. június 6-i számukban meg is tették, de a “korompai urakat” emberégetőknek nevezték. 3 Szvircsek, 1993. 7. 4 Idézi Szvircsek, 1993. 18. 5 u.o. 36. 6 u.o. 37. 7 u.o. 49. 8 u.o. 52-53. 9 MÓL Borbély Lajos vádindítványa a Kassai Munkás lap szerkesztője, Surányi Lajos ellen 1919. január 10. z366 86 cs. 2526. o. sz. IV/l/n 10 Korompa 1914. júl. 16. 58
