A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy betelepülése és középkori története

Az új telepek a Rajeci völgy néptelen, keleti felén jöttek létre, mezőgazdasági művelésre alkalmas területen. Sztránszké, Konszka, Kővágás (eredetileg Stefán Porubája) és Rajecfüdő (Taplafalva) a 14. sz. közepén a gömöri Balog nem egy ágának birtokát képezték, s az ő telepítéseinek tűnnek. Az utóbbi két helység neve alapján az első kettő neve valószínűleg *Stranska Poruba, illetőleg *Kunska Poruba lehetett, mert a lehota megjelölést ekkor még nem használták. A Balogok telepeseiket Gömörből hozhatták magukkal, és köztük szép számban magyarokat. Ám mégsem akkora számban, hogy a Szepességben vágásnak elnevezett irtványtelepülésnek ezen a vidéken is kialakulhatott volna magyar neve. Konszka soltész-község, alapítása Csák Máté korára tehető. Bizonyos Thyl kaphatott rá telepítési jogot, aki legvalószínűbben rajeci német lehetett. Általános szokás volt, hogy egy város jobb módú polgárai a környéken soltészfalvakat telepítettek. A Besztercebánya környéki falvak a város legelőkelőbb polgárainak neveit viselik.

50 A számba jöhető másik német település, Zsolna ekkor még szintén csak alapítás alatt állt, alapítója valószínűleg Csák Máté volt. Zsolnán - Rajechez hasonlóan - németek települtek rá egy meglévő, kisebb szláv falura. Helyét úgy választották meg, hogy az észak-déli és a Vág-völgyi nyugatkeleti kereskedelmi utak metszőpontjára essék. A 14. sz. elején etnikailag döntően német volt, amit jogkönyve és jegyzőkönyvei is bizonyítanak, később költöznek csak be nagyobb számban szlávok.

51 1267-ben még csak terra Sylna, 1300 k villa Zilna

32 1358-ban említik hospeseit,

53 1384-ben már Strechyn, Lytwa, Silina, Ovar, Wudetin castmmatt.

54 A Balog nem ifjabb Athfi ága, valamikor a 14. sz. elején kaphatott Csák Mátétól a Rajeci völgy észak-keleti peremén erdőbirtokot, feltehetően lakosság nélkül, telepítések céljából. Az említett Thyl az Athfiak soltésza lehetett. Az első birtokos közülük (II.) Ath (1323) vagy inkább apja, Konrád lehetett,

55 aki viszont feltehetően I. Athnak volt a fia. Az Athfiak Csák Máté behódolt familiárisai voltak. Az I. Athtól származó idősebb ág az általuk épített Balogvárát önként adta át Csák Máténak, így ezt I. Károly később nem is nekik adta vissza, hanem a Balog nem másik ágához tartozó Széchy Miklósnak,

56 aki 1309-ben bukkan fel I. Károly környezetében.

57 Ezzel a király a Csák Máté mellett végig kitartó idősebb Athfiakat büntette.

58 Alapítások az Anjou-korban Csák Máté halála után - 1321-ben -, várai királyi várakká lettek.

59 Nem sokkal ezután települhetett Rajec és Frivald közé a többnyire együtt említett két község, Györke-lehotáTagányi Károly: Jelentés a Gorove-pályázatról, MTA Értesítő, 1914. 337. Fügedi Erik: Németjogú falvak..., In: Székely Gy. szerk.: Tanulmányok a parasztság történetéhez a XTV. században, Bp. 1953. 227. ; Kristó Gyula: Nem magyar népek i. m..l42. Fekete-Nagy Antal i. m. 93 CD XI. 515-516. CD XI. 533-534. Karácsonyi János: i. m.. I. 175. Fügedi Erik: Vár és társadalom i. m. 103. Kristó Gyula: I. Károly főúri elitje. (1301-1309). Sázadok, 133. (1999) 53. Kristó Gyula: Csák Máté tartományúri hatalma. Budapest, 1973. 74, 126, 135, 205. Fügedi Erik: Vár és társadalom i. m. 109, 162, 201. Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. Bp. 1993., 332