Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Néprajz - Flórián Mária: Gerezna

viselet, a polgári és katonai, férfi és női ruházat ábrázolása valószínűleg ugyancsak hiteles forrásnak tekinthető.

4 2. A kiválasztott várkép: Palánk A sorozat 1617-ben kiadott hatodik kötetének 39. lapján jelent meg Palanka. Superioris Hungáriáé civitas, azaz „felsőmagyarországi város" címmel Palánk látképe. (1. kép) Novigrad, Nógrád és Trigell, azaz Drégely távolabbi várára a helységnevek hívják fel a figyelmet. A „Communicavit Georgius Hougfnaglius acceptum aliunde anno 1617" felirat jelzi, hogy a metszetet Hoefnagel máshonnan átvéve közölte.

5 1. kép: Drégelypalánk látképe (Rózsa György 1955.13.) A Nógrád vármegyei Nógrád vára 1526-ban Zápolya János birtoka volt. 1544-ben ostrom nélkül jutott az oszmánok birtokába, 1594-ben Pálfy Miklós és Mátyás főherceg visszaszerezte. 10 év múlva Bocskai hatalmába esett, de az 1606-os békekötés után viszszakerült a császárhoz. A szomszédos, Hont vármegyei Drégely földesura az esztergomi érsekség volt. A mohácsi ütközet után végvár lett, amit Szondi György kapitány alatt királyi katonák őriztek. 1552-ben a budai pasa keményen ostromolta, és be is vette a „szélső oltalmazó erősséget". Az oszmánok 40 évig tartották a várat, meg is erősítették, egy „fa kastélyt", Palánkát építettek hozzá. 1606-ban, a zsitvatoroki békekötés után, 4 Rózsa 1955: 7-8. 5 Rózsa 1955: 13. 158