Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Dr. Suba János: Az első magyar-szlovák határ leírása

A 235-ös magassági ponttól kiindulva a határ a kataszteri határt követi Rimaszombat és Velké-Teriakovce (:Bakos-Törek:), Rimaszombat és Cerencany (:Cserencsény:), Rimaszombat és Vysná-Pokoradz (:Felsőpokorágy:), Alsópokorágy (:Nizná-Pokoradz:) és Vysná Pokoradz, Perjése (:Drazince:) és Vysná-Pokoradz, Padár (:Padarovce:) és VysnáPokoradz, Padár és Lukovistia (:Lukovistye:), Padár és Pápca (:Pápocs:), Padár és Driencany (:Derencsény:), Padár és Meleched (:Meleghegy:), Felsőbalog (:Vysny-Blh.:) és Meleched községek között, addig a pontig, amely kb 350 m távolságra fekszik délnyugati irányban a 450-es magassági ponttól. Innen a határ kelet felé fordul és kb 750 m-re kelet felé az 510-es magassági ponttól eléri Felső Váy (:Vysnie Valica:) község kataszteri határát. Azután a határ a régi kataszteri határt követi Felsőbalog és Felsővály, Hostisovce (:Gesztes:) és Felsővály között, Hostisovce és Felsőfalu (:Chválová:), Felsőfalu és Spaniepole (:Gömörispánmező:), Felsőfalu és Brusnik (:Kisborosznok:), Kisvisnyó (:Visnové:), és Brusnik, Kisvisnyó és Kamenany (:Kövi:), Deresk (:Drskovce:) és Kamenany, Kisperlász (:Prihradzany:) és Kamenany Jolsva (:Jelsava:) és Kamenany, Jolsva és Nandráz (:Nandrásj) községek között, a 650-es magassági pontig, Jolsva, Nandráz, Turcok (:Turcsok:) és Lubenik (:Lubény:) négyes kataszteri határáig. A 650es magassági ponttól a Muránynak nevezett patakig a határ Jolsva és Lubenik között a kataszteri határt követi. A Murány patak vonalát követve a határ délkeleti irányba fordul addig a malomig, amely a Jolsva, Lubenik-i út Mnisany (:Baráttelke:) felé vezető elágazásától kb 100 m-re délre fekszik. Ezután a határ az említett malomtól Mnisany felé vezető utat követi, olyan módon, hogy az út Cseh-Szlovákiában, a vasútvonal, amely a malomtól délkeletre fekszik, Magyarországon marad. Abban a szögben amelyet a Jolsva és Lubenik, illetve az említett malom és Mnisany között vezető utak képeznek, egy lakóházakból álló telep található, amely a nyert információk szerint a Tepla-Voda-i - Jolsva kataszteri területén fekvő - magnezitgyár tulajdona. A helyi bizottság vizsgálja meg ezt a kérdést és ha a tájékoztatatásuk pontosak, javasolja az említett telepnek Magyarországhoz való csatolását. A visszacsatolás csak annak az új útnak az elkészülte után történik majd meg, amely összeköti Lubenik és Mnisany községeket és amely a Tepla Voda-i magnezitgyár költségén épül majd ki. A magnezitbánya felé vezető vasútvonal mentén haladó határ a Jolsva és Mnisany közötti kataszteri határt annál a pontnál éri el, amely kb 1600 m távolságra fekszik a fentebb említett útelágazástól. Ezután a határ - keleti irányban haladva - mintegy 500 m-nyi távolságon egybeesik a Jolsva és Mnisany közötti kataszteri határral. Onnan észak felé fordul és a keskenyvágányú vasutat annak nyugati oldalán 100 m távolságra követi, egészen kb annak végéig. Ettől a ponttól kelet felé fordul és a 677-es magassági pontnál eléri a Jolsva és Mnisany községek közötti kataszteri határt. Mnisany község birtokát képező ama terület, amelyen a magnezitbánya van, átengedtetik Magyarországnak, azzal a feltétellel, hogy a Tepla-Voda-i magnezitgyár kötelezi magát, hogy a közte és a Mnisany község úrbéresei között lérvényben lévő szerződésének tartama alatt bér címén ezért a területért ugyanazon összeget fizeti, mint amelyet eddig fizetett. Ezen felül az említett gyár kötelezi magát, hogy a Mnisany-i munkásokat az említett bányában az eddigihez hasonó módon alkalmazza. E szerződés végrehajtását a magyar kormány garantálja. A 677-es és 656-os magassági pontok között a határ egybeesik a Jolsva és Mnisany közötti kataszteri határral. Ettől a ponttól kiindulva, addig a pontig, amely kb 100 m-re nyugatra fekszik az 598-as magassági ponttól a csehszlovák térképen (:597 a magyar térképen:) a térképek mérvadóak. 72