Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Dr. Suba János: Az első magyar-szlovák határ leírása

Mocenok-i útig, majd ugyanabban az irányban a taligaút (:mezei út:) mentén, illetve annak meghosszabbításában halad a Tornóc (:Tmovec:) Cabaj (:Csápor:)-i műútig. Innen a határ északkeleti irányban fordul és az említett műút középvonalán halad a 137-es magassági pontig. Ettől a ponttól kezdve a határt a Tornóc és Cabaj, Tornóc és Salgov (:Sal-gó:), Tornóc és Urmin OÜrmény:), Tornóc és Tardoskedd (Alsójattó:) községek között a kataszteri határ képezi egészen a 114-es magassági pontig. Ettől a magassági ponttól a határ a csatorna északkeleti partját követi, addig a hídig, amely az említett magassági ponttól kb 900 m távolságra fekszik. Ettől a hídtól az út északi szélét követi az Alsó-Jattótól 400 m távolságra lévő csatornáig. Onnan a határ a csatornát követi, megkerüli Alsójattó északi részét és kb 600 m-es hosszúságban északkeleti irányban haladva, végül délkelet felé fordulva mintegy 200 m után eléri Deges (:Dögöspuszta:) kataszteri határát. A 114-es magassági ponttól kezdve, a határnak eme részére a csatolt térképek mérvadók. Innen a 126-os magassági pontig a határ egybeesik a Deges és Tardoskedd (:Alsójattó:) közötti kataszteri határral. A 126-os magassági ponttól a határ északkeleti irányt vesz a két taligaút első kereszteződéséig, ahonnan a délkelet felé fordulva eléri a kataszteri határt Tardoskedd és Deges között. A továbbiakban a határt a Tardoskedd és Deges, Deges és Nagysurány OSurány:), Deges és Komját OKomjatice:) községek közötti kataszteri határ képezi. Onnan a határt a terepen úgy kell megvonni, hogy a Ruzovy Dvor (: Virágoshalom:) nak és Pusta Jatov (:Jattó major:)-nak nevezett majorok területe Cseh-Szlovákiához legyen csatolva, kivételt képezzen azonban a Frátrics birtok. A csatolt térképeken a határnak eme része csak megközelítő módon van meghúzva. A továbbiakban a határ egybeesik a Nagy-Kér (:Velky Kyr:) és Dol. Tarán (:Alsótarány major:), Nagy-Kér és Branc (:Berencs:), Branc és Nagycétény (:Vel. Cetin:) községek közötti kataszteri határral. Nagycétény község kataszteri területén van Pusztaalmás major, amelyet az esztergomi érsekség a tulajdonjog alapján magának követel, míg a Tmava-i püspök annak haszonélvezeti jogára tart igényt. Miután a telekkönyvek tanúsága szerint az esztergomi érsekség a tulajdonos, a bizottság úgy döntött, hogy nem választja el az említett majort Nagycétény kataszterétől, hanem - az érdekelt egyházi hatóságok megegyezése, vagy a Szentszék döntése esetén - ha annak a szóban forgó major tulajdonjogának vagy haszonélvezeti jogának végleges formában a Trnava-i püspökségre való átruházása lenne az eredménye - a határt módosítani fogja az említett majornak Cseh-Szlovákiához való csatolása által. A határ a továbbiakban a Nagycétény és Branc, Nagycétény és Luky-Gergelová (:Lükigergelyfalva:), Nagycétény és Cahince (:Nyitracsehi:), Nagycétény és Maly Cetin (:Kis Cétény:) községek közötti kataszteri határt követi. Nagycétény kataszteri területének északi részérből kiugró részt a lehetőség szerint helyesbíteni (:szándék szerint „eltüntetni":) kell. A határ a kataszteri határokat követi Nagycétény és Lapásske-Darmoty (:Lapásgyarmat:), Nemes Pann (:Pana:) és Lapásske Darmoty, Kálasz és Calad (:Család:), Kálasz és Maié Hyndice (:Kishind:), Nagyhind (:Velke Hyndice:) és Maié Hyndice, Nagyhind és Slepcany (:Szelepcsény:), Nagyhind és Nova Ves n. Zitavou (:Zsitvaújfalu:), Aha (:Horny Óhaj:) és Nova Ves n. Zitavou községek között. A határnak Nagyhind és Slepcany közé eső részét a helyi bizottság ellenőrzi. 69