Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Néprajz - Tari Lujza: Nógrád megye népzenéjének 20. századi gyűjtői

elsősorban azt a sávot, amely jórészt Nógrád és Heves megyén belül helyezkedik el. A palóc tájnyelvre - és hozzátehetjük népzenére - legjobban jellemző vonások is főleg itt, azaz Nógrád és Heves megyében figyelhetők meg, vagyis ott, ahol a palócság jelenléte történetileg a legjobban kimutatható.

7 A II. dialektust és palóc kérdést azért érintettem, mert éppen erről a népcsoportról készült az az első olyan népismereti dolgozat, mely sokban hozzájárult a szakirányú magyar néprajzi gyűjtés megindulásához, a mai értelemben vett néprajzi, népzenei kutatás létrejöttéhez.

8 Szeder Fábián bencés szerzetes néhány zenei vonatkozást is tartalmazó, 1817-ben írt dolgozatán kívül a hazai modern népzenekutatás kezdete is ehhez a dialektusterülethez kötődik; mint ismert, a Borsod megyei Csincse tanyán készítette 1896-ban Vikár Béla az első népzenei fonográffelvételt. Vikár ezt követően más Borsod megyei településeken dolgozott és sokat gyűjtött Heves megyében is.

9 Nógrád megyében is ő készítette az első fonográf felvételt. 1902 körül Nógrádverőcén járt, s többek közt egy ivónótát rögzített fonográfra.

10 Vikár legelső hangfelvételén a dialektusterület legnépszerűbb balladája, a Fehér László szólalt meg, mely oly nagy hatást gyakorolt az ifjú Kodály Zoltánra a millenniumi kiállításon, hogy hamarosan maga is hozzálátott a gyűjtésekhez. S nem is akárhol, hanem ezen a dialektusterületen, azon belül pedig már 1906-tól a legszorosabban vett palóc centrumban. (Bartók Bélának a tágabb dialektusterülethez, azon belül a palócokhoz köthető gyűjtései nem Nógrád megye területére estek,

11 ezért azokat itt nem érintjük. Mint a területtel foglalkozó kutatót azonban őt is ki kell emelnünk a Nógrád megyei Pátria- és az annak előzményeként megjelent hanglemez-felvételekkel kapcsolatban is.) Kodály mindjárt a palócok közti első gyűjtőúton, az egykori Gömör megyéhez tartozó (ma a szlovák határszélen fekvő) Zabarban találkozott a Palócföld jellemző dallamtípusaival, közte a Vidrócki-ballada dallamával

12 és az egyik legjellemzőbb dudanótával.

13 7 Bakó Ferenc, a téma és a földrajzi terület kiváló ismerője írja: "A Mátra erdő minden valószínűség szerint a honfoglaló vezérek adománybirtoka volt." BAKÓ 1989,

1. kötet 102. » Néprajzi Lexikon IV. 1981,570., BORSAI 1989,682. 9 Például Borsod megyében Mezőkövesd: 1. BARTÓK 1991, 20. kotta, 128j kotta, Heves megyében: Erdőkövesd 1900-ban, 1. uo. 46. sz., Eger 1906-ban, uo. 128i, Füzesabony: uo. 128s, Párád: uo. 220f, 321ii, Felsőtárkány: uo. 321ddd kottapéldák. 10 Közölve: BARTÓK 1991, 393. kotta. Megjegyezzük, hogy a szögletes zárójelben megadott 1902. július 8-i dátum nem lehet pontos, hiszen ugyané dátummal a kötetben egy pogrányi (Nyitra megye) gyűjtés is szerepel. A két, nagyságrendileg jelentősen különböző fonográfszám is mutatja, hogy a nagy földrajzi távolság miatt a gyűjtés nem történhetett egy napon, így az 1902-es év is bizonytalan. 11 Pl. 1906-ban Túrán gyűjtött, 1910-ben az Ipoly mentén és Csallóközben. i2 A későbbi feldolgozással kapcsolatban 1. BORSAI 1982. 13 Egy változatát Kodály "Mátravidék"-ként megjelölt gyűjtéséből 1.: KODÁLY-VARGYAS: 84. sz, a zabari dallamot 1. BORSAI 1982,162. 163