Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Történelem - Suba János: A magyar-csehszlovák határszakasz határköveinek története 1938-ban

A megmaradottak közül azokat, amelyek művelési akadályt képeztek, eltávolíttatta. A Tisza jobb partja mentén haladva, Tiszaújlak községnél csak a 258 és 262 sz. köveket nem találta meg a partszakadás miatt, a többit mivel legelőben és mezsgyében voltak, sértetlenül helyükön hagyta. Csetfalva, Mezővári, Halábor és Badaló községek határaiban a határkövek közül csak a Tisza folyótól távol eső és magasan fekvő köveket találta meg. A Tisza folyó jobb parti nagy mérvű partszakadása és eliszapodása miatt a köveket egyáltalán nem találta meg. Az iszapolt területen levő eltakart pontok felkeresése csakis szögméréssel és szalagméréssel lett volna lehetséges. Az iszapolt területen levők közül akadtak olyanok, melyek körül a föld tulajdonosai - a cseh csendőrség kellemetlenkedésének elkerülése miatt - az iszapot kiásták, így a megtaláltak közé lehetett sorolni. Ezeket a helyükön is hagyták, mert művelési akadályt nem képeztek. A kiszedett köveket, összesen 36 darabot (fő-, 29 közbeiktatott kő) Szatmárcseke (1 fő-, 10 közbeiktatott), Tiszakóród (5 fő-, 10 közbeiktatott), Milota, (7 közbeiktatott kő), Tiszabecs (1 fő-, 2 közbeiktatott) községek elöljáróságának adta át megőrzés végett. A XXVI. szakaszon a Batár folyó mentén a sokszögpont kövek egy-két kivétellel mindkét parton megtalálhatók voltak. Ezeknek mintegy 25 %-át, mert művelési akadályt képeztek, kivétette. Az 517. sz. háromszögelési pontot Uszkától délre kidobva találta, s így e pont felszíni megjelölése elpusztultnak tekinthető. A szakaszról kivett 48 db követ Magosligetre (1 főkő, 2 mellék-, 14 sokszögelési kő), Uszkára (1 főkő, 1 mellékkő, 16 sokszögelési kő), Tiszabecsre (1 főkő, 1 mellékkő, 11 sokszögelési kő) szállíttatta. A rövid XXVII. szakaszon kivett 5 (1 főkő 2 mellékkő 2 közbeiktatott kő) kő vagy művelési akadályt képezett, vagy már ki volt dobva, és ezért távolították el. A köveket Magosligetre szállították. A XXVIII. határszakaszon a munkálatokat Kis Sándor mérnök a magyar-cseh-román trianoni hármas határnál kezdte el, a cseh határkőnek határjellegétől való megfosztásával. Jelentette, hogy a volt hármashatár magyar köve 2-3 éven belül a Túr folyó élő ágának kimosása miatt be fog dőlni. Innen kiindulva, az ország felőli sokszögpontokat a 317. sz. sokszögpontig (mintegy 700 m darabon) eltávolítatta, még akkor is ha legelőben feküdtek, mert ezen rövid szakaszon, ellentétben a Túr ezen ágának többi részével - ahol végig vízállás van - a meder teljesen száraz, legelőt képez és betöltődésnek indult úgy, hogy a két part közti közlekedésnek semmi akadálya nincs és így feleslegesnek találta, mert a volt cseh oldalon elhelyezett sokszögpontokhoz képest valamennyi 50 m-es távon belül feküdt.

30 Tovább haladva a Túr MXXVI.-XXVII.- XXVIII. szakasz mérnökének munkajelentése OL. К 269. 155